Bár a tartós befektetési szerződés létrehozása üdvözlendő, két területen lenne tér a fejlesztésre - mondta a Napi kérdésére Ugrai Péter, a Concorde lakossági üzletágának vezetője. Egyrészt a nyeszhez hasonlóan ki lehetne terjeszteni az elérhető termékek körét az euróban vagy akár dollárban denominált eszközökre. Ráadásul mivel az euró bevezetésére legrosszabb esetben is nyolc éven belül sor kerülhet, így a logika is ezt diktálná - véli Ugrai. Másrészt a Concorde szakembere szerint az adminisztráció területén is nyílna tér az egyszerűsítésre. Az ügyfelek ugyanis évente nyithatnak újabb számlát, ám adott esetben körülményes lehet egy részvényvásárlásnál, ha az ügyfél fel akarja osztani a vett mennyiséget a különböző számlák közt. Egy konkrét példával szemléltetve: ha valaki nem akar külön-külön kötni minden számlára (ez egyébként a többszöri jutalék miatt pluszköltséget jelentene), nehézkes lehet úgy bevinni az ajánlatot, hogy az összesen megvásárolni kívánt 93 részvényből 28 darab jusson a 2010-es, 33 darab a 2011-es és a maradék 32 a 2013-as számlára.
A hosszú távú megtakarításokat és öngondoskodást ösztönző intézkedéssel alapvetően jó irányba indult a Pénzügyminisztérium a tbsz létrehozásával, ám az is igaz, hogy lenne még tér a finomításra - mondta lapunknak Szitás Attila, a Buda-Cash kereskedelmi igazgatója. Mivel a törvényalkotók célja az volt, hogy a befektetőket a magyar termékek felé tereljék, a tbsz-re helyezhető instrumentumok köre a forintban denominált eszközökre korlátozódik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfél nem vehet adókedvezménnyel euróban kibocsátott magyar állampapírt, vagy éppen a kedvező hozamuk miatt tavaly igen népszerűvé váló euró- vagy dolláralapú vállalati (OTP-, Mol-) kötvényt sem. Vásárolhat viszont olyan hazai befektetési alapkezelő által kezelt alap befektetési jegyeiből, amely adott esetben kizárólag külföldi részvényekbe vagy állampapírokba fektet - hangsúlyozta Szitás. Tovább bonyolítják a helyzetet azok a termékek, amelyeknek egyáltalán nincs denominációja, így például a deviza-keresztárfolyamok. Utóbbiakkal kapcsolatban - ideértve azokat is, amelyeknek egyik eleme a forint - a tbsz-számlára helyezhetőség szempontjából a PM elutasító állásfoglalást adott ki. Ugyanakkor a BÉT által kibocsátott, az elszámolóház által elszámolt és ISIN-kóddal is rendelkező, hazai tőzsdére bevezetett határidős devizakontraktusok ügyében még várat magára az egyértelmű döntés - szögezte le a Buda-Cash kereskedelmi igazgatója (a brókerháznál egyelőre előkészítés alatt áll a konstrukció bevezetése).
Szükségesnek tart néhány kisebb pontosítást a Budapest Bank is, többek között a harmadik, illetve az ötödik év végét illetően, azaz hogy pontosan mikor biztosítható a hozzáférés az ügyfél számára. Ez ügyben a pénzintézet a bankszövetségen keresztül fordult a PM-hez állásfoglalásért. Hasonló észrevételt fogalmaztak meg a K&H Banknál is, ahol úgy vélik, legfontosabbnak a határnap kérdése tűnik, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a 3 és 5 év utáni pénz feletti rendelkezés 1 nap alatt valósítható meg (december utolsó napján), ami operációs szinten nehezen kezelhető.
A szolgáltatók részéről felmerült még a hordozhatóság problematikája is, az ügyfelek a szabályozás értelmében ugyanis nem vihetik át tbsz-számlájukat a futamidő feltörése és következésképpen a kedvezményektől való elesés nélkül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hosszú távra befektetni kívánó ügyfél a szerződés megkötése után - amennyiben élni akar az adókedvezménnyel - 3-5 évre lehorgonyozza magát egy szolgáltató mellett.
