Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tartós befektetési számlát (tbsz) 2010-től annak érdekében vezették be, hogy a hosszabb távú megtakarítások kedvezményesen adózzanak vagy akár adómentességet élvezzenek. Az új szabályozás alapja az, hogy a befizetési évet követő öt év után a számlán keletkezett nyereség adómentesen felvehető. Ugyanakkor a számla tulajdonosa a harmadik év után is kiveheti pénzét kedvezményes feltételekkel. Ebben az esetben tízszázalékos adó terheli a nyereséget, míg az ennél korábban felvett többletre húszszázalékos adó vonatkozik. A számláról egyszer, a harmadik év végén lehet részösszeget kivenni, minden más kivét esetén a teljes összeget fel kell venni és a számla megszűnik. Fontos azonban azt is tudni, hogy egy évben egy szolgáltatónál egy értékpapírszámlát és ügyfélszámlát magában foglaló befektetési számla, valamint egy bankszámla nyitható. A minimumösszeg 25 ezer forint. Ezt tehát azt jelenti, hogy a meglévő értékpapírszámlát nem használhatjuk tartós befektetési számlaként, ahhoz új szerződést kell kötni, amit már sok brókercég és bank biztosít a számunkra.
Az első év úgynevezett gyűjtőév, amely december 31-ével lezárul (az első ilyen természetesen 2010-ben lehet, miután mostantól él a szabályozás), ezután veszi kezdetét a három-, illetve ötéves periódus. Az első év után már nem lehet a számlára befizetni, de ott bármilyen ügyletet lehet végezni. A tbsz esetében az ötödik év végével a befektető döntése alapján újrakezdődhet az öt év, ilyenkor tőkésítik az addig elért összeget. Ezt azért érdemes választani, mert a befektető mentesül a gyűjtőévtől a következő periódusban. Amennyiben lehetőségünk van, akkor természetesen érdemes lehet a nagyobb összegeket a gyűjtőév végével a számlára utalni. Természetesen ha a kihagyhatatlanul jó befektetési lehetőséget előbb találjuk meg, akkor nem érdemes ezt halogatni. A tbsz-en csak forintban denominált pénzügyi eszköz helyezhető el, de a nyeszhez képest kedvezőbb, hogy például határidős termék is lehet rajta. A szabályozás szerint az ügyfelek vagy forintbetétekben, vagy értékpapírokban (kizárólag forintban denominált részvényekben, befektetési jegyekben, állampapírokban) helyezhetik el megtakarításaikat, a két típus a megnyitás után viszont már nem átjárható.
Mivel külön számláról van szó, érdemes figyelembe venni, hogy a különböző bankoknál, illetve brókercégeknél milyen díjakat számolnak fel. Általánosságban elmondható, (részletesen a következő számunkban foglalkozunk a díjakkal), hogy a tbsz-számlán végzett tevékenységekért a cégek a normál jutalékokat és díjtételeket alkalmazzák. A kötési díjak esetében jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes cégeknél, ráadásul a brókerházak zöménél a felszámolt jutalék mértéke függ a portfólió értékétől, illetve az ügyfél által bonyolított forgalomtól is. A számlavezetési díjak terén viszont már nagy szórás tapasztalható. Van olyan intézmény, amely a gyűjtőévre nem számol fel számlavezetési díjat, illetve található olyan is, ahol akciós jelleggel visszavonásig szintén elengedik a tbsz-számla havi zárlati díját. Számítani kell azonban arra is, hogy az ilyen akciók esetében a banknál kötelező folyószámlát vezetni.
Hasonló a helyzet a brókercégeknél, ahol az alszámlának minősülő tbsz-számla nyitásának feltétele a főszámla megléte. A brókerházak zöménél a tbsz-alszámla vezetése ingyenes, fizetni csak a főszámláért kell a normál kondíciók alapján.
Fontos tudni, hogy a pénzügyi szolgáltatók mellett tbsz-számlát lehet nyitni a Magyar Államkincstárnál is. Itt azonban kizárólag állampapírt lehet tartani, viszont a szolgáltatás teljesen díjmentes. Az egyetlen szépséghiba csupán az, hogy az ügyfél meglévő állampapír-állománya a tbsz-számlára nem vezethető át.
