A kevés számú elemző becsléseiből készített konszenzusunknál némileg gyengébb negyedik negyedéves eredményekről számolt be tegnap a Magyar Telekom. Igaz, a számok a rendkívüli tételek nélkül kedvezőbbek lettek volna, azonban a létszámleépítésekhez és végkielégítésekhez, valamint a folyamatban lévő jogi eljárásokhoz kapcsolódó egyszeri költségek 9,5 milliárdja sokat rontott a képen. Mivel ezek a kiadások évek óta folyamatosan szerepelnek "egyszeri" tételként a távközlési cég számaiban, nehéz őket valóban egyszerinek tekinteni.
Az éves árbevétel 644 milliárd forint lett, ez 4,3 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, az EBITDA 7,2 százalékkal lett alacsonyabb (147,1 milliárd forint), a nettó profit 77,6 milliárdja pedig valamivel több mint 16 százalékos romlást jelent.
A társaság eladósodottsága, azaz az összes hitel és az összes tőke aránya 30,8 százalékos volt az év végén. A közel 270 milliárd forintnyi adóssághoz hozzászámolva a várhatóan 74 forintos osztalékot is, osztalékfizetés után a cég eladósodottsága még éppen a menedzsment által korábban kitűzött 30-40 százalékos sávban maradna.
Számításaink szerint a cégcsoport tavaly kevesebb készpénzt termelt, mint amennyit a megszokott osztalék formájában ki szokott fizetni részvényeseinek. Christopher Mattheisen vezérigazgatónak a jelentéshez fűzött kommentárja szerint a társaság 2010-ben 5-7 százalékos árbevétel- és ugyanekkora EBITDA-visszaesést lesz kénytelen elszenvedni, ugyanakkor ezt valamelyest ellensúlyozhatja a beruházások költségének (CAPEX) ötszázalékos tervezett csökkentése. Számokra lefordítva ez idén 599-612 milliárd forintos árbevételt, 244-250 milliárd forintos EBITDA-t és mintegy ötmilliárd forinttal kevesebb beruházási kiadást jelent. (Azaz 12-18 milliárdos EBITDA-csökkenéssel áll szemben az ötmilliárdos megtakarítás.) Az anyavállalat, a Deutsche Telekom vezetősége bejelentette, hogy részvényenként 78 cent osztalék kifizetését javasolja a tavalyi év után. Ezenfelül célja, hogy a 2010-2012-es időszakban legalább részvényenként 70 centes osztalékot fizessen, s alkalomadtán sajátrészvény-vásárlásokkal is juttatna vissza pénzt a részvényeseknek. A részvények osztalékhozama így a 9,5 eurós árfolyammal számításaink szerint a kétéves német állampapírok hozamát - 78 cent osztalékkal számolva - 7,2, a 70 centtel számolva 6,1 százalékponttal haladja meg, ugyanez a tízéves Bund esetében 5,2 és 4,1 százalékpont. Ugyanez a felár a Magyar Telekom esetében 74 forintos osztalékkal és magyar állampapírokkal számolva csak 4,1, illetve 3,2 százalékpontos.
