Miután 2010-től szembeállítható az állampapíron vagy befektetési jegyen elért nyereség például a tőzsdei veszteségekkel, kérdés, hogy az állampapír nyereségének érvényesítéséhez idén újra át kell-e kötni a korábban vásárolt papírokat. A személyijövedelemadó-törvény rendelkezései szerint az állampapírügyletek továbbra sem tekinthetők ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, a kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat kell rájuk alkalmazni - mondták lapunknak az Erste Befektetési Zrt. szakértői. Egy újítást tartalmaz azonban az állampapírokkal kapcsolatosan a törvény: abban az esetben, ha az állampapír eladásából nyeresége lesz a befektetőnek - bár utána a kamatadót le kell vonni -, az adott év végéig nyilatkozhat a befektető, hogy ezt a nyereségét szeretné szembeállítani az ellenőrzött tőkepiaci ügyletein elért veszteségével. Erre pedig lehetősége van, anélkül, hogy a régebben vásárolt papírokat az év elején újrakötné. Ugyanez a helyzet, ha az állampapír eladásából eredően a befektetőnek vesztesége keletkezik, e nyilatkozat alapján ezt is szembeállíthatja majd más, úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyleten elért nyereségével. Fontos azonban megemlíteni, hogy ha kamat- vagy hozamfizetésre kerül sor, az abból származó bevételekre az itt leírt lehetőség nem alkalmazható. Az állampapírok mellett más, nyilvánosan forgalomba hozott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra (vállalati, banki kötvények) és a befektetési jegyekre is ugyanez a szabály az irányadó.
A hosszú távra tervező befektetőknek hosszabb futamidejű papírok esetében érdemesebb a már meglévő állampapírokat eladni és a tartós befektetési számlára (tbsz) visszavenni (szakzsargonban: átkötni), ott ugyanis már maga a kamat is adómentes lehet.
Mivel ez lényegében egy technikai ügylet, nem mindegy, hogy a befektetési szolgáltató mekkora díjért helyezi rá a tbsz-re a papírokat, erről érdemes a számla megnyitása előtt érdeklődni.
Visszatérve a nyereség-veszteség összevezetésének kérdésére, a régebben vásárolt tőzsdén kívüli (otc) befektetési jegyeket vagy részvényeket sem kell idén brókercégen keresztül újrakötni a többi ellenőrzött tőkepiaci ügylettel történő összevonáshoz - mondták a szakértők. Külön kell azonban választani a befektetési jegyeket és az otc-részvényeket. Az otc-részvényekre kötött ügyletek, sőt más tőzsdén kívüli ügyletek is (például otc deviza határidős ügylet) január 1-jétől automatikusan ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek, a befektetési jegyek értékesítésének eredményére azonban továbbra is a kamatjövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (20 százalékos kamatadó a nyereségre, hozamra, amit a kifizető von le). Ugyanakkor az állampapíroknál az előbb leírt eljárás (nyilatkozat az év végéig az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek eredményével való szembeállításról) a befektetési jegyeknél is alkalmazandó. Azoknál a befektetési jegyeknél pedig, amelyekre az ügyletkötés OECD- vagy EGT-tagállam tőzsdéjén történik, az ebből származó nyereség vagy veszteség az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek szabályai szerint adózik, vagyis az ezen értékpapírokra vonatkozó ügyletek nem tartoznak a kamatjövedelem alá, így esetükben nem kell a nyilatkozat.
Kérdésünkre az Erste Befektetési Zrt. szakértői elmondták, a szabályok értelmezésénél még két problémás területet lehet kiemelni, amelyek a törvény gyakorlati alkalmazását megnehezíthetik. Egyrészről azt, hogy a tbsz-en kizárólag forintban denominált eszközöket lehet elhelyezni (azaz a névértéknek kell forintnak lennie, így többféle népszerű eszköz nem is helyezhető el, például eurós magyar állampapír sem). Másrészről azt, hogy különböző szolgáltatóknál ugyanabban az évben nyitott ugyanolyan (azaz betéti vagy befektetési) tartós befektetési számlák állományai nem helyezhetők át úgy, hogy az adókedvezmény fennmaradjon.
