Michael Buhl (képünkön) magyar újságíróknak ismertette a bécsi értéktőzsde (WB) vezetése alatt formálódó Közép-európai Tőzsdeszövetség (CEE Stock Exchange Group) terveit. A WB vezérigazgatója elmondta: hosszabb távon a jelenlegi négy tőzsde - a bécsi, a budapesti, a prágai és a ljubljanai - szövetségének bővülése is elképzelhető. A tőzsdeszövetség tagjai a külpiacokon már egységesen lépnek fel, 30 ezer képernyőn már a közös adatértékesítés is megvalósult. A középtávú tervek megvalósítása: mint a közös indexértékesítés és számítás, illetve a közös road show, valamint a közös kereskedési platform - az úgynevezett Xetra-rendszer - kiépítése pedig folyamatban van. Buhl az újságíróknak a Xetra-rendszerrel kapcsolatban közölte: 2010 júniusában Ljubljanában, 2011 elején Prágában, s ugyanabban az évben várhatóan Budapesten is bevezetik a Bécsben már 2008 óta működő platformot.
A rendszert, amely a bécsi tőzsdeelnök reményei szerint a nagy nemzetközi szereplők piaci hozzáférését jelentősen megkönnyítené, jelenleg a világ 18 országában 250 nemzetközi brókercég és 4000 kereskedő használja, napi 21 millió tranzakció zajlik rajta. A WB vezérigazgatója kiemelte, hogy a hazai bevezetés az érintett felek konszenzusának függvényében valósulhat meg. Erre azért is szükség lesz, mert a Budapesti Értéktőzsde 17 kistulajdonosa legutóbbi, november 23-án kelt levelében ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a Xetra bevezetésével kapcsolatos aggályaikra mindeddig nem kaptak érdemi választ. Bár a tőzsde december 8-án megrendezett karácsonyi partiján Mohai György, a BÉT vezérigazgatója leszögezte: mindenképp konszenzusos döntés születik a kérdésben, a pesti parkett vezetésének azonban - úgy tűnik - nehezebb dolga van a többieknél, így várhatóan Prágában - ahol már elkezdődtek a tárgyalások a Xetráról - előbb indul be a közös platform, mint Budapesten.
A Napi kérdésére, hogy vajon a Xetra rendszerén belül a magyar állampapírok kereskedését meg lehet-e oldani, Buhl közölte: az állampapír-kereskedelem minden piacon sajátosan működik, de a probléma megoldható, ám a fejlesztés költségeit az érintetteknek kell fedezniük. A börze vezérigazgatója a magyar kisebbségi tulajdonosok aggályaira reagálva elmondta: meg van győződve arról, hogy megtalálják az összes fél érdekét szolgáló konszenzusos megoldást. Igaz ugyan, hogy a platform 2008-as bécsi bevezetése után a külföldről kereskedő brókerházak elvitték a torta egy részét, ám maga a torta sokkal nagyobb lett.
A vezérigazgató szerint Magyarországon is hasonló forgatókönyvre kell számítani. A CEE Stock Exchange Group hosszú távú terveiről szólva Michael Buhl elmondta: a szereplőknek harmonizálniuk kell általános kereskedési feltételeiket, illetve egységesíteni klíring- és elszámolási rendszereiket. A WB vezérigazgatója hozzátette, hogy ez nem érinti a Keler elszámolóházat. A tervek között szerepel azonban a hazai piacon központi szerződő félként (central clearing partner - CCP) is működő, az MNB többségi tulajdonában álló intézmény egyesítése a bécsi parketten azonos funkciókat ellátó CCP-vel. Buhl kifejtette: egy-három éven belül a CCP egyesítését a teljes régióban szeretnék megoldani, bár a térségi központi szerződő fél létrehozásában még távolról sem látszik a konszenzus.
