Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A legfrissebb, októberi Bamosz-statisztikából kiderül, hogy a júliusban kezdődött folyamat folytatódott, ismét jelentős összegek érkeztek a hazai befektetési alapokba. Miután mindez teljesen egybeesik a jegybanki alapkamat és a banki kamatok fokozatos mérséklődésének folyamatával, ismét bebizonyosodik a szakemberek körében egyébként már régen ismert összefüggés: a hazai kisbefektetők csökkenő, illetve alacsony kamatok mellett előszeretettel keresnek alternatív befektetéseket - főleg az egyébként preferált bankbetétek helyett. A kamatszinten kívül azonban, szintén régi tapasztalatok szerint, más is motiválja őket erre: a múltbeli hozamok nagysága.
Októberben 31,7 milliárd forintot fektettek a kisebb és nagyobb befektetők alapokba, ebből 14,5 milliárd jutott a legkisebb kockázatú pénzpiaci alapokra, 17,5 pedig a kötvényalapokra. Az utóbbiak össztőkéje jóval alacsonyabb a pénzpiaciaknál, és tavasszal, télen, tavaly ősszel csak szabadulni igyekeztek tőlük a befektetők, most viszont egyetlen hónap alatt közel 10 százalékkal bővültek. Népszerűségük kulcsa az lehet, hogy az alacsony, mintegy három éve nem látott szintre esett alapkamat és a hasonlóan alacsony állampapírhozamok következtében a kötvényalapok hozama, akár fél, egy, akár két évre visszamenőleg nézzük, mellbevágóan magas, esetenként az évi 20-40 százalékot is eléri. A kisbefektetők a múltban is gyakran elkövették, és a jelek szerint még ma is gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a múltbeli hozamokat helyezik előtérbe döntéseik meghozatalánál, ahelyett hogy a jövőbeli várható folyamatokra koncentrálnának.
Mi abban a hiba, ha most valaki a szép múltbeli hozamokat látva kötvényalapok jegyeit vásárolja? Nem feltétlenül hiba, csak könnyen tévedésbe eshet és csalódhat az illető. A szép eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy a többéves államkötvények (és más kötvények) hozamai például évi 10-12 százalék körüli szintről a jelenlegi hét százalék körülire csökkentek. Ez futamidőtől függően 9 és 25 százalék közötti árfolyamnyereséget is hozhatott a kötvények tulajdonosainak - az időarányos kamatokon felül. Most viszont hasonlót várni a jövőtől nem igazán logikus, ilyen eredményhez ugyanis az kéne, hogy további 3-5 százalékponttal, azaz évi 2-4 százalékra csökkenjenek a hazai kötvényhozamok.
Ilyen pedig a hazai, rendszerváltás utáni gazdaságtörténetben nem fordult elő, és különböző makrogazdasági, államháztartási, külső finanszírozási, tőkepiaci árazási stb. okok miatt egyelőre nem is túlzottan valószínű. Lehet, hogy csökkenni fognak még a hazai hozamok, a legutóbb regisztrált alacsony inflációs adat is ebbe az irányba mutat, és más pozitív mozgatórugók is elképzelhetők. Ugyanakkor a hónapok óta tartó optimista nemzetközi hangulat meg is fordulhat, a válságból való kilábalás folyamatában is lehet visszaesés, a kockázatok számosak.
Az utóbbi évtized eseményei azt mutatják, hogy a kisbefektetők inkább rosszul jártak, amikor alacsony kamatszint mellett fektettek kötvényalapokba. Amint ábránkon is megfigyelhető, 2005-től 2007-ig 6-8 százalékos alapkamat mellett szinte folyamatosan vitték be a pénzt az alapokba. Ennek egy részét azután 2008 végén, 2009 elején 8,5, 11,5, majd 9,5 százalékos alapkamat mellett kivették, kötvényalap esetében pedig ez azt jelenti, hogy jóval kedvezőtlenebb árak mellett, olcsóbban, mint ahogy betették. Ezek után most, 2009 végén, 8,5-ről 7 százalékra lecsúszó hozamszintek mellett, tehát drágábban, megint visszateszik. (A magasabb hozam alacsonyabb kötvényárakat eredményez, és fordítva.)
Legalábbis egy részük tehát drágán vásárol és olcsón ad el. Ahelyett hogy tíz százalék feletti hozamszinten lekötnék pénzüket kötvényalapban vagy fix kamatozású kötvényekben évekre, lekötik pár hónapra akciós betétben, hogy azután jóval alacsonyabb hozamszint mellett, jóval drágábban vásároljanak kötvénybefektetést. Némileg hasonló folyamatok tapasztalhatók az ingatlanalapoknál is, amelyekből likviditási helyzetük zavarai, árfolyamuk erős esése közepette sok pénzt kivettek, most pedig, hogy helyzetük konszolidálódott és hozamuk hónapok óta pozitív, megint viszik hozzájuk a pénzt. Hogy mindebben mennyi a szerepe a banki kamatszintnek és mennyi a visszatekintő hozamok csáberejének, azt nem tudni. Szerencsére csak a befektetők kisebb része gondolkodik így.
