Tegnap meglepő bejelentésre ébredhettek az OTP-részvényesek. A bank legnagyobb tulajdonosa, a svájci Artio Global Management (korábban Julius Baer) közölte, hogy részesedése március 17-én 9,4 százalékra csökkent a magyar bankban. Az Artio most 25 909 588 darab részvénnyel és 443 713 GDR-ral (letéti igazolással) rendelkezik, ami valamivel több mint 2 millió darabos csökkenés a december 31-én fennálló állapothoz képest. A bejelentés azért is volt váratlan, mivel a társaság januárban kapta meg a felügyelet engedélyét ahhoz, hogy részesedését 15 százalék fölé növelje, így a piac inkább vásárlásról szóló bejelentést várt volna tőle.
Ugyancsak reggel jelent meg a UBS elemzése, amelyben ugyan lekerült az "eladás" ajánlás a bankpapírról, ám a semleges megítéléshez 2000-ről 1750 forintra csökkentett célár párosult. Ilyen körülmények között remek teljesítmény, hogy a részvény tegnap nagy forgalom mellett 1730 forintig tudott emelkedni. A csaknem nyolcszázalékos drágulás ugyanakkor visszafogottnak is mondható az Erste tegnapi 12 vagy a Raiffeisen 13 százalékos szárnyalásához képest. Úgy tűnik, a Fed szerda esti intézkedései nyomán tovább tart a bankszektorral kapcsolatos félelmek enyhülése, s immár a régióval kapcsolatban sem csak negatívumok hangzanak el a nemzetközi sajtóban. A marketwatch.com amerikai tőzsdei portál például már azzal foglalkozott, hogy nincsenek is olyan nagy bajban a régió bankjai, illetve egy nyilatkozó elemző szájából elhangzott a boldog békeidőkben unos-untalan hangoztatott érv, a Kelet-Európában várható magasabb növekedés is. A hangulat enyhüléséhez hozzájárulhat, hogy az EBRD immár nemcsak ígérget, hanem valóban részesedést szerez - mintegy százmillió euró értékben - egy kelet-európai, jelesül lett bankban. Ennél nem sokkal több pénzből pedig akár az OTP-ben is 8-9 százalékos részesedést vehetne. Végezetül a dollár viharos gyengülése a dollárhitelben úszó ukrán adósokat (és bankokat) juttathatja levegővételhez, bár kétségtelen, ettől még érdemben nem javul az ukrán helyzet megítélése.
