Novemberben 91 amerikai társaság jelentette be osztalékfizetésének csökkentését, ami az S&P adatai szerint a legmagasabb arány 1958 májusa óta, amikor 113 cég vágta vissza a kifizetéseket. Ráadásul nem valami eseti felfutásról van szó, hiszen októberben 81, szeptemberben pedig 60 vállalat jelentett be osztalékcsökkentést. Az új trendben a bankok járnak élen, a Citigroup csak évi négy centet fizet a tavalyi 54 után részvényenként, a Genworth Financial (a GE biztosító cége) pedig felfüggesztette negyedévente esedékes tízcentes osztalékának kifizetését. A New York Times bevételeinek tízszázalékos csökkenésére hivatkozva 74 százalékkal vágta vissza osztalékát november 20-án, és felére, 7,5-ről 3,75 centre csökkentett a legnagyobb házépítő cég, a D.R. Horton Inc. is.
A folyamat ellenére az S&P-500-as indexben szereplő részvények osztalékhozama 15 éves csúcsra emelkedett, aminek az az oka, hogy a részvényárfolyamok az idén 42 százalékkal, 1931 óta nem látott mértékben zuhantak. Az átlagos osztalékhozam 3,8 százalék, meghaladja a 30 éves államkötvény 3,6 százalékos hozamát - derül ki a Bloomberg összeállításából.
Vannak pozitív példák is az osztalékra vadászó befektetők számára: a 3M, az Eli Lilly vagy a Coca-Cola az elmúlt 25 évben folyamatosan növelte osztalékát és úgy látszik, ezen a gyakorlaton most sem fognak változtatni. Az eddig a növekedésre figyelő befektetők most egyre inkább a stabil cash-flow-val és fenntartható, netán növekvő osztalékkal kecsegtető cégeket keresik. Persze az alapkezelők elismerik, hogy az osztalékcsökkentés nem puszta hóbort. Azokban a szektorokban, ahol keserves harcot vívnak újabb tőkebevonásokért, botorság lenne a megszerzett pénzt visszaosztani a részvényeseknek.
Molnár Gergely