Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A klasszikusan özvegyeknek és árváknak ajánlott, kedvező osztalékpolitikával rendelkező cégek részvényeit sem kerülte el a tőzsdei összeomlás, azonban a jelek szerint a magas osztalékhozam mégis némi védettséget jelentett a vérzivataros időkben. A nyereségük nagy részét osztalékként kifizető áramszolgáltató cégek - már ami a tőzsdén maradt belőlük - papírjai kevesebbet estek egy év alatt, mint a BUX, az Elmű 30, az Émász 38 százalékkal értékelődött le egy év alatt (a kifizetett osztalékokat is figyelembe véve csak 25, illetve 31 százalék a veszteség), szemben a BUX index 60 százalékos zuhanásával. A szintén jól fizető Magyar Telekom, a kifizetett osztalékot is figyelembe véve, 30 százalékkal értékelődött le, a Zwackon pedig "csak" 33 százalékot lehetett bukni.
Most még talán korai a becslés, hogy ezen cégek az idei év után mennyit juttatnak vissza tulajdonosaiknak, azaz milyen várható osztalékhozam mellett cserélnek gazdát. Ha a tavalyi év utáni kifizetéseket vesszük alapul, akkor a BÉT-en jegyzett jól fizető cégek papírjainak árfolyama többé-kevésbé tükrözi a kockázatmentes instrumentumok - jellemzően a három- vagy az ötéves állampapír - hozamában beállt változásokat. A Telekom 13, a két áramszolgáltató cég részvényei 8-10 százalékos osztalékhozam mellett cserélnek gazdát. Persze ez utóbbiak esetében az elemzők az ideinél jóval magasabb kifizetéseket jósoltak a kitűnő féléves eredmények láttán, s így a mostani árfolyamokon történő vásárlás akár kiváló "potyázási" lehetőségnek is bizonyulhat - utólag.
Az elmúlt hetek mészárlása után már a többi blue chip esetében is tartóerőt jelenthet az osztalék. A Mol árfolyama például az idén kifizetett 883 forintnak kevesebb mint tízszeresére rúg. Ugyanez lenne elmondható az OTP-ről is, ha kifizette volna tavasszal az eredetileg tervezett 250 forintos osztalékot, s nem saját részvények vásárlására fordítja az erre szánt összeget.
