Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hatalmasat, összesen 4500 milliárd forintot zuhant január elseje óta a Budapesti Értéktőzsde összkapitalizációja. A tőzsdei részvények birtokosai így összesen a magyar GDP 16 százalékával lettek szegényebbek tíz és fél hónap leforgása alatt. A legnagyobb vesztesek között természetesen a tőzsdén jegyzett cégek legnagyobb tulajdonosai szerepelnek, akik között szép számmal akadnak magánbefektetők is.
A blue chipek közül az OTP szerepelt idén a legrosszabbul, s a nagy zuhanások után a bank tulajdonosai azok, akik vélhetően a legkényelmetlenebb helyzetben vannak. A Rahimkulov család az OTP féléves jelentése szerint még 23,6 millió darabbal rendelkezett a bank papírjaiból, ezek év eleje óta történt 6000 forintos árcsökkenése több mint 141 milliárd forinttal apaszthatta a családi kasszát (már ha megvan még a részvénycsomag, bár az eladások egy bizonyos mérték után bejelentéskötelesek).
A bankja részvényei mellett kitartó OTP-menedzsment a veszteség arányát tekintve természetesen hasonló helyzetben van. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató 3,3 millió részvénye közel 20 milliárd forinttal értékelődött le az év eleje óta, Braun Péter igazgatósági tag pakettje 3,6, Wolf László vezérigazgató-helyettesé több mint 4,2 milliárd forinttal ér kevesebbet, mint január elsején.
A Danubius-tulajdonos Bernard Schreier érdekeltségeinek részesedése a szállodaláncban szintén sokkal kevesebbet ér, mint év elején. Tőzsdei záróáron számolva 77 százalékos befolyást biztosító Danubius-részvényei mintegy 28 milliárd forinttal értékelődtek le.
A másik nagy ingatlanportfólióval rendelkező cég, a Fotex fő tulajdonosának, Várszegi Gábornak a részvénycsomagja 20 milliárd forinttal ér kevesebbet a január eleji árfolyamokhoz képest. Anthony James Denny, az AAA Auto fő tulajdonosa 50 millió részvényén már az első félévben 1,2 milliárd forintot vesztett, az azóta bekövetkezett árcsökkenés további mintegy 400 millió forinttal erodálta vagyonát. Az OTP és a Fotex kapcsán nem árt megjegyezni, hogy míg a részvényesek tőzsdei árakon számított vagyona csökkent, addig az egy részvényre jutó befolyásuk mértéke - az aktív sajátrészvény-vásárlásoknak köszönhetően - nőtt.
A nagy vagyonvesztéseket felsorolva érdemes lehet néhány szakmai befektető pozícióját is számba venni. A Deutsche Telekom részesedése a Magyar Telekomban a 300 forintos árcsökkenés nyomán mintegy 185 milliárd forinttal értékelődött le januártól. Az OMV a féléves jelentésben szereplő 22 millió Mol-részvényén év eleje óta - az osztalékkal az előbbiekhez hasonlóan nem számolva - több mint 300 milliárd forintot bukott virtuálisan.
Persze sokak szerint egy-egy nagyobb részvénycsomag, pláne ha azzal egy adott társaság életét kontrollálni lehet, általában megér némi felárat a tőzsdei árfolyamokhoz képest, főleg ha utóbbiak olyan likvidálásokkal teli napokon alakulnak ki, mint amilyeneket mostanában látunk a Budapesti Értéktőzsdén. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ha a mostani válság során szeretne egy nagytulajdonos kiszállni cégéből, akkor azt az egy évvel ezelőtt elérhető árfolyam töredékén tehetné csak meg.
