Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az alapkezelők szervezete, a Bamosz adataiból készült számításunk szerint szeptember 30-ától október 13-áig 163 milliárd forinttal csökkent a hazai nyilvános, nyílt végű, forintban kibocsátott befektetési alapok vagyona. Ebből 112,4 milliárd forint pénzkivét volt, tehát közel 51 milliárd az árfolyamváltozások hatása. (Az alapok szeptemberben egy hónap alatt már elbuktak 52 milliárd forintot, a pénzkivét azonban akkor még kisebb, 14 milliárdos volt.) A számok alapján alig volt olyan alap, amelyből ne vontak volna ki pénzeket. Nagyobb összegek azonban elsősorban a pénzpiaci és likviditási alapokból, valamint az ingatlanalapokból távoztak, valószínűleg részben azért, mert messze ezekben van a legtöbb tőke, másrészt ezeknek jelent leginkább alternatívát a bankbetét. Méretükhöz képest a mostanában eléggé kedvelt kötvényalapoknál is jelentős volt a tőkekivonás.
A folyamat fő oka azon kívül, hogy manapság a kockázatokról is sok szó esik, a bankbetétek és állampapírok elszívó hatása lehet, az évi tízszázalékos határ átlépése bizonyára sokakra volt aktivizáló hatással, és inkább kisebb-nagyobb veszteségeket is hajlandóak sokan elviselni a biztos és magas hozamért. Ráadásul a bankbetétek állami védelme a napokban magasabb szintre lépett.
A befektetési alapok kockázatairól beszéltek a Bamosz vezetői is tegnapi sajtótájékoztatójukon. A kivétek fő okaként ott is a kamatszínvonalat jelölték meg az előadók, elmondásuk szerint hasonlóra 2003-ban volt utoljára példa, amikor a jegybanki alapkamat rövid idő alatt 6,5 százalékról 12,5 százalékra emelkedett. A szakemberek ismét hangsúlyozták a hazai bankrendszer erejét és stabilitását, ezzel együtt a hazai befektetési alapok biztonságos voltát. Elmondták, hogy az ügyfelek meggondolatlan ki- és beszállásaikkal veszteségeket okozhatnak maguknak, és azt kérték az újságíróktól, hogy "óvjuk meg a kisbefektetőket az irracionális lépésektől".
