Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tőzsdei cégek az esés közepette is - ha nem is túl nagy elánnal - folytatták saját részvényeik vásárlását, a Napi számításai szerint január elseje óta nagyjából 56 milliárd 380 millió forintot költöttek el ilyen célra. Az összes vásárló cég a jelenlegi árfolyamoknál magasabb szinten kezdte el saját részvényei vételét, és mivel az árfolyamok jelenleg mélyponton tartózkodnak, értelemszerűen bukóban vannak az ügyletekkel, már ha a rövid távú árfolyamnyereség volt a céljuk a vételekkel. De a jelek szerint a részvényárfolyamok esését sem tudták megállítani, maximum tompították a csökkenést. A vásárlások összege nagyjából a tőzsdei kapitalizáció egy százalékának felel meg, aligha állítható, hogy a tőzsdei társaságok kitettek volna magukért ezen a téren.
A legtöbbet - akárcsak a tavaszi összesítéskor - az OTP költött el ilyen célokra az év eleje óta. A bank összesen 33,18 milliárd forintért vásárolt saját papírjaiból, 7064 forintos, a jelenleginél mintegy 10 százalékkal magasabb átlagárfolyamon. A bank egyébként tavasz óta nem veszi már részvényeit - azok árfolyama akkor nagyjából a mostaninál 5-10 százalékkal magasabb sávban ugrált -, amire több oka is lehet.
Egyrészt a pénzügyi szektorban a saját tőke és a likviditás alaposan felértékelődött az elmúlt időszakban, márpedig az egy részvényre eső saját tőkén felüli vásárlások mindkettőre kedvezőtlen hatással vannak. Ez igaz még akkor is, ha a papír a régióbeli szektortársakhoz képest alulárazottnak tűnik. A másik nagy vásárló, a Mol sem nagyon jeleskedik tavasz óta ezen a fronton, az OMV-val való összeütközést hozó közgyűlést követően a társaság már nem költ papírjainak tőzsdei vételére. Addig azonban, az év első harmadában, közel 18,9 milliárd forint értékben vette saját papírjait, a jelenleginél jóval magasabb, számításaink szerint közel 22 500 forintos átlagáron.
A két blue chip mögött hatalmas az űr, egészen a részvényeit arányaiban mindenkinél szorgalmasabban vásárló Fotexig. Az ingatlanos cég március eleje óta szinte változatlan intenzitással veszi saját részvényeit 700 forintos ártól kezdődően, és erre azóta már 3,03 milliárd forintot költött. Ennyi pénzért 4,73 millió darab saját részvényét, tehát a jegyzett tőke közel 7 százalékát vásárolta meg 641 forintos átlagárfolyamon, amivel a becsült közkézhányad nagyjából 15 százalékát szívhatta fel. A vételek jól demonstrálják a társaság álláspontját, amely szerint ingatlanvagyona részvényenként legalább 1200 forintot ér, így elvileg minden vétel növeli a maradék részvényesekre eső vagyon nagyságát.
A rögtönzött rangsorban innen már csak jóval kisebb tételek fordulnak elő. Az FHB 565 millió, a Synergon közel 330 millió, az Állami Nyomda 193 millió, a Rába valamivel több mint 180 millió forintot költött saját részvények vásárlására. Vett még saját papírjaiból a Pannergy is, igaz, a cég az árfolyam felfelé menetelő szakaszában is költött ilyen célra. Eltekintve a Pannon-Váltó 1400 forintos vásárlásaitól, itt vége is a sornak.
A több mint 40, tőzsdén jegyzett társaság közül tehát alig kilenc érezte úgy az elmúlt háromnegyed év lejtmenete során: papírjai elég olcsóak ahhoz, hogy vásároljanak belőlük. Hogy nekik volt-e igazuk, majd az idő eldönti. Az azonban bizonyos, a saját részvényt vásárló cégek szinte mindegyikéről elmondható: rendelkeznek valamilyen típusú, részvényárfolyamhoz kötött menedzsmentösztönző programmal.
