Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt hinné az ember, a pénzügyi válság közepette nemigen akad mostanában olyan részvényalap, amelyik nyereséget volt képes elérni, hacsak nem shortolással. Ám az adatok szerint a harmadik negyedévben öt részvényalap és részvénytúlsúlyos alap is pozitív teljesítményt ért el, hacsak szerényet is, és még csak nem is a shortolós fajtából. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy valamelyik tőkepiaci zugban véletlenül kincsekre találtak, sokkal inkább annak, hogy a negyedév során az amerikai dollár árfolyama több mint 18 százalékkal, 145 forint környékéről 172 forint környékére emelkedett, ami ellensúlyozni tudta a részvénypiacok mélyrepülését is.
Egy másik terület, amelyen az itthoni befektetési jegyek tulajdonosai profitot, sőt számottevő profitot érhettek el, a kötvénypiac volt, több kötvényalap hozama az évi 10 százalékot is meghaladta, sőt némelyiké a 20 százalékot is elérte. (Táblázatunkban a 14. oldalon évesítetlen értékek szerepelnek.) Itt is a nemzetközi porondra merészkedő sorozatok vezetik a mezőnyt, némelyik alap esetében bizonyára rásegítettek a devizahatások is az eredményre, de nem titok, hogy a szeptemberi válsághangulatban sok befektető menekítette amerikai vagy európai állampapírokba pénzét, ezek alaposan megdrágultak.
A hazai kötvényalapok között szintén szép számmal találhatók olyanok, amelyek hozama évi 10 százalék felett volt a negyedév során, akárcsak az irányadó MAX államkötvényindexé, ami mögött az áll, hogy június közepén a jelenleginél is magasabban, évi 10 százalék közelében álltak a kötvényhozamok. A nyáron viszont átmenetileg jelentősen süllyedtek, akár jó kiszállási lehetőséget is nyújtva a hosszú kötvények tulajdonosainak.
Azért persze a válság észlelhető, összességében jóval nagyobbat lehetett bukni a három hónap alatt, mint amekkorát nyerni. Jó néhány alap évesítetlen vesztesége a 20-25 százalékot is meghaladja, főleg olyanoké, amelyek feltörekvő piaci, kelet-európai részvényeket vettek. A negatív csúcstartó a kelet-európai ingatlanszektor, az erre szakosodott alap negyedéves vesztesége 50 százalékhoz közelít - évesítetlenül.
A legnagyobb két hazai alap össztőkéje egyébként már meghaladja az egymilliárd eurót is. A magyar lakosság jól ismert kockázatkerülő viselkedését tükrözi, hogy az első tíz közé csak egy részvényalap tudott bekerülni, a többi mind vagy pénzpiaci jellegű termék, vagy a befektetők által szintén alacsony kockázatúnak ítélt ingatlanalap.
