A BÉT-hez még nem érkezett ilyen kérés egy kibocsátótól sem, és a tőzsde információi szerint a felügyelet sem tervez shortolást korlátozó intézkedést - mondta el a Napinak Tóth Attila, a tőzsde általános vezérigazgató-helyettese. A magyar piacon nincs szükség ilyen intézkedésre, mivel a shortolás nem alakult ki olyan intézményesült formában, mint az angolszász országokban vagy akár Németországban. Itthon nincs olyan intézményesült pool, ahonnan automatikusan lehetne részvényeket kölcsönözni, ehelyett általában egyedi szerződésekkel intézik a részvénykölcsönzést a piaci szereplők. A napon túli fedezetlen shortolást pedig a nyugati országokban szokásosnál szigorúbb elszámolási szabályok akadályozzák meg. Brókerek véleménye szerint egyébként itthon nincs jelentős mennyiségű short pozíció - mondta Tóth Attila.
Bár a tőzsde korábban tett kísérleteket az eladási pozíciók mennyiségének kimutatására, a piaci szereplők vonakodása miatt mindeddig nem jött létre ilyen rendszer. Ha van is komolyabb short-aktivitás a magyar részvényekben, az a londoni tőzsdén keresztül bonyolódik, ám arra sem a BÉT-nek, sem a pénzügyi felügyeletnek nincs ráhatása.
A felügyeletnek (ellentétben az angolszász hatóságokkal) nincs jogosultsága a "meztelen shortolás" korlátozására - nyilatkozta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője. A magyar piac mérete, nemzetközi befektetői köre miatt jelen pillanatban az ilyen tranzakciók realitása itthon csekély - tette hozzá.
Magyarországon nem okoz problémát a shortosok tevékenysége, mivel az eladási pozíciók állománya - legalábbis a helyi, magán- és intézményi szereplők között - nem jelentős - mondta Farkas Róbert, a Raiffeisen vezető üzletkötője.
Itthon az elszámolás is sokkal szigorúbb: míg Nyugat-Európában és az USA-ban akár harminc napig is el lehet húzni, itthon T+3 napos elszámolás van érvényben, aminek be nem tartása esetén automatikusan kényszerbeszerzés történik. Farkas a magyar piac tekintetében sokkal inkább valamilyen egységes kommunikáció meglétét hiányolja, pánikhelyzetben ugyanis egyfajta megerősítésre lenne szükségük a befektetőknek A cégek például megerősíthetnék éves terveiket vagy más módon közölhetnék, hogy a gazdálkodásukkal minden rendben van.
Nem kapott segítséget a magyar részvénypiac az állami pénzalapoktól sem, pedig tavaly óta a nyugdíjasok pénzének egyre nagyobb része van részvényben, így ha tud róla, ha nem, a lakosság többségének nem mellékes, hogy a részvényárak hol vannak. Márpedig a múlt héten a tőzsdekrach határán voltunk, s logikus lett volna valamiféle beavatkozás.
Egy éve a gazdasági miniszter határozottan kijelentette a parlamentben, hogy a Mol nem eladó, most, amikor a Mol árfolyama az akkori értéke felénél is kevesebbet ér, és a piacon pánikhelyzet van, logikus lenne, hogy egy állami pénzalap beálljon a vételi oldalra. Mindez csak a pánik idejére vonatkozó intézkedés lehetne, mint ahogy Nyugaton is csak átmenetileg tiltották be a shortolást.
Kérdésünkre Farkas elmondta, hogy jelenleg Londonból sem érzékelnek jelentős short-aktivitást, szemben, mondjuk, a fél évvel ezelőtti helyzettel. A magas határidős BUX-kamattartalom is azt mutatja, hogy a szereplők még mindig inkább longolnak (a legutóbbi hasonló helyzetben több hónapig negatív volt a kamattartalom).
Molnár Gergely