A BÉT egyeztetve a Bamosszal és más piaci szereplőkkel egy olyan rendszer kifejlesztésén dolgozik, amelynek segítségével a tőzsdén nyílt végű alapok befektetési jegyeit lehetne forgalmazni - tudtuk meg Temmel Andrástól, a Bamosz főtitkárától. Az ötlet még tavaly őszre nyúlik vissza, amikor szóba került, hogy januártól a tőzsdei befektetési jegyek árfolyamnyeresége összevezethető lesz az árfolyamveszteséggel, a tőzsdén kívül, fiókhálózatban kötött ügyleteké pedig továbbra sem. Ez előnybe hozta a tőzsdére bevezetett befektetési jegyeket, csakhogy ott jelenleg - a különleges OTP BUX ETF kivételével - nyílt végű alapok nem forognak. (A zárt végűek likviditása pedig igen alacsony, árfolyamuk nyomott.)
A nyílt végű alapok tőzsdei forgalmazásával kapcsolatos egyik fő probléma technikai jellegű: éppen azoknál, amelyeknél a veszteségnek a legnagyobb a valószínűsége, a kockázatosabb, részvény jellegű formáknál teljesen általános, hogy a forgalmazási árfolyamot csak utólag, egy-két nappal később állapítják meg visszamenőleg, amikor már ismertek az akkori árfolyamok. Így amikor vételi és eladási megbízásokat adnak a befektetők, némi kockázatot kell vállalniuk, mert az árfolyamok még aznap, a nap végéig is elmozdulhatnak, részvénypiacon nemritkán egy-két százalékkal is. Ezt a problémát azonban, úgy tűnik, jogilag és technikailag egyaránt át lehetne hidalni, oly módon, hogy a tőzsdei kereskedésben is utólag számolnának el, az üzletkötés időpontjában még nem ismert nettó eszközértéken.
A kérdéssel kapcsolatos üzletpolitikai megfontolás Temmel András szerint, hogy a nyílt végű alapok forgalmazói mennyit hajlandók átterelni forgalmukból a tőzsdére, és mennyit kellene ezzel kapcsolatos fejlesztésekre költeniük, vagyis megéri-e nekik. Egy megoldás lehet erre, ha a megbízásokat továbbra is tőzsdén kívül veszik fel, majd az ügyfél kérésére a tőzsdén átkötik. Mindenesetre a kisebb háttérhálózattal rendelkező alapkezelők várhatóan örülnek majd a forgalmazási lehetőségeik bővülésének, a nagyobbak nem feltétlenül. Az adózással kapcsolatban is vannak nyitott kérdések, mivel egyes esetekben a befektetőknek, máskor a forgalmazóknak keletkeznek adó-befizetési kötelezettségeik. Egy biztos, a kockázatosabb befektetési jegyekkel üzletelő ügyfelek számára a rendszer előnyös lenne.
Úgy tudjuk, már létezik a kérdéskörrel kapcsolatban egy vitaindító szakmai anyag, amelyet a különböző szervezetek tanulmányoznak.
