Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A K&H Alapkezelő által kibocsátott tőkevédett (garantált) alapok nem futják a Lehman Brothers kockázatát, és más olyan pénzügyi szolgáltatóknál, sem látnak hasonló problémát amelyekkel üzleti kapcsolatban állnak - tudtuk meg a társaság befektetési igazgatójától, Horváth Istvántól. Az alapkezelő számára afféle társ-vagyonkezelőként a KBC Asset Management, a garantált alapok nemzetközi piacának egyik legnagyobb szereplője egy kész kockázatkezelési rendszert biztosít, amelyben a szerződések rendszere (collateral agreement) biztosítékokat, óvadékokat ír elő a partnerek számára, ez utóbbiak szintjét pedig bizonyos időközönként újra fel kell tölteni, ha szükséges. Ez nagymértékben csökkenti a kockázatokat, igaz, semmilyen rendszer nem tud tökéletes védelmet nyújtani - mondta el. A KBC-csoport egyébként sokféle opciókiíró céggel áll kapcsolatban, hasonlóan a K&H-alapok is. Amint a szakember hozzátette, a Lehman Brothersnél egyébként a központi holding dőlt be, a leányvállalatok, amelyek a hasonló opciós ügyleteket írják ki, tovább működnek.
Amint az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettese, Köves Benedek elmondta, cége szintén nem kötött ilyen ügyleteket a Lehman-csoporttal. Amennyire a konkurenciáról tudni lehet, a hazai piacon mások sem, szerinte inkább francia és német bankok (BNP Paribas, Société Générale, Deutsche Bank) voltak aktívabbak a hazai piacon. Az amerikaiak közül úgy tudja, inkább a JPMorgan és a Goldman Sachs vannak jelen a magyar piacon opcióikkal. Az OTP szintén több opciókiíró céggel köt üzleteket, az is előfordul, hogy egy alapnak egyszerre egynél több opciós partnere van. Biztosítékokat, letéteket egyébként az opciós szerződések nem írnak elő az alapkezelő partnereinek, ugyanakkor a cégnél komplex kockázatkezelési szabályzatot alkalmaznak.
A Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere, Rába Zoltán szerint cége sem került szerződéses kapcsolatba a Lehmannal, náluk inkább az univerzális banki hátterű társaságokat preferálják (például Deutsche Bank, BNP Paribas, Unicredit, Barclays). Szerinte sok jel mutat arra, hogy hosszú távon a befektetési szolgáltatások piaca is a nagybankok kezébe csúszik át, a nagy múltú magánbankok, brókerházak visszaszorulóban vannak. A Lehman Magyarországon szerinte sem volt aktív, a Goldman Sachsról viszont úgy tudja, igen. Az opciós üzletekre a Pioneernél sem alkalmaznak biztosítékokat. A Budapest Bank és a CIB alapkezelőinél szintén arról számoltak be, hogy nincsen a Lehmannal kapcsolatos kitettségük, további három, ezen a piacon mozgó alapkezelőt nem sikerült elérnünk.
Két, meg nem nevezendő alapkezelőnél is megemlítették azonban zárójelben, hogy ha valakinek van is a Lehmannal kapcsolatos kitettsége, akkor könnyen lehetséges, hogy esetleg nem vallja be (főleg, ha az opciós partner maga nem dőlt be, csak anyavállalata). Sőt, ha anyagi vesztesége származik befektetőinek egy opciós partner bedőléséből, akkor - ha egyébként pénzügyi helyzete ezt megengedi - presztízs- és marketingokokból inkább átvállalja a szóban forgó veszteséget. Egy ilyen eljárás azonban törvényességi problémákat vetne fel: egyrészt a tőkepiaci, tőzsdei bejelentési szabályok az értékpapírok értékét lényegesen érintő események bejelentésére kötelezik, másrészt a könyvvizsgáló, letétkezelő leértékelheti az indulótőke rendszerint 10-20 százalékára rúgó opciós díjakat.
A Lehman bedőlése és esetleges jövőbeli problémák azonban még számos területen befolyásolhatják a hazai megtakarításokat. Azzal a kockázattal, hogy valamelyik alap Lehman-, esetleg AIG-részvényeket vásárolt vagy hozama azoktól (is) függ, most nem foglalkoztunk. (Valamint az alapok tőkéjének és minimális hozamának visszafizetését biztosítani hivatott, a tőke mintegy 70-85 százalékát kitevő, általában a hazai anyabankok betétjében lévő résszel sem.) A biztosítói szektorban levő hasonló tőkegarantált konstrukciók, valamint a hasonlóan működő strukturált vagy indexált kötvények piaca még szintén tartogathat meglepetéseket.
