Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeles Nóra, a Macrogamma Alapkezelő vezérigazgatója vehette át a tőzsdei díszcsengő kicsinyített mását tegnap délelőtt abból az alkalomból, hogy cége feliratkozott a tőzsdei kibocsátók sorába. Bevezették ugyanis a társaság által kezelt zárt végű NAP Ingatlanfejlesztési Alap jegyeit, bár az első napon nemhogy kötés, még csak ajánlat sem született rájuk. (Ez utóbbi egyébként még vagy két-három tucat más tőzsdei befektetési jegyről is elmondható.) A korszakalkotó jelentőségű esemény nem is ennek a bevezetése, hanem a MAG Ingatlanforgalmazó Alapé, ami azonban adminisztratív akadályok miatt még pár hetet csúszik. Az utóbbi ugyanis nyílt végű, amiből még soha egyetlen egy sem volt a tőzsdén. (Az OTP BUX ETF kivételével, de az más kategória, hiszen definíciószerűen gyakorlatilag kizárólag a tőzsdén forgalmazzák.)
Mint Szeles Nórától megtudtuk, a későbbiekben szeretnének árjegyzést szervezni a MAG Ingatlan értékpapírjaira, amelyek iránt folyamatosan mutatkozik érdeklődés. A tőzsdei bevezetéstől azt várják, hogy marketingelőnyöket hoz, szélesíti értékesítési csatornájukat, befektetőik érvényesíthetik az adóelőnyt (a veszteségek összevezethetők a nyereségekkel).
A néhány hete létrehozott NAP és a másfél éves múltra visszatekintő MAG egyébként a kereskedelmi ingatlanokra szakosodott (például Tesco, Rossmann, DM-üzletek), azok közül is elsősorban a vidékiekre. A NAP fejleszteni, beruházni fog, főleg zöldmezős projekteket vásárol, a MAG pedig főleg már kész, bérleti szerződésekkel rendelkező ingatlanokat vesz, így a két alap a jövőben egymásra épül. Az egyelőre kicsiny, bő hárommilliárdos vagyont kezelő, nagyobb vállalatoktól független alapkezelő alapjainak egyik versenyelőnyét abban látja, hogy az ingatlanok arányát készek és képesek lesznek magasan tartani, hitelekkel akár száz százalék felett is.
