Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
kiadott, bennfentes információkkal kapcsolatos ajánlásból.
A bennfentes információval összefüggő fogalmak egységes értelmezése s a törvényi kötelezettségek egységes kezelésének megkönnyítése érdekében tizenkét oldalas ajánlást tett közzé a PSZÁF. Ajánlását elsősorban a kibocsátóknak és az ügyfélmegbízásokat teljesítő befektetési szolgáltatóknak készítette, hogy megkönnyítse számukra a jogszabályok betartását.
A dokumentum a tőkepiaci törvényre hivatkozva definiálja a bennfentes információ fogalmát, négy alapvető kritérium alapján. Ahhoz, hogy egy értesülés bennfentes információ legyen, lényegesnek és konkrétnak kell lennie, olyannak, ami még nem került nyilvánosságra, s közvetve vagy közvetlenül a pénzügyi eszköz kibocsátójára kell vonatkoznia. S ami még fontos, hogy nyilvánosságra kerülése esetén alkalmas legyen a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására.
A lényegesség és konkrétság - nem meglepő módon - eseményről eseményre értékelendő. Az ajánlás szerint elég konkrétnak tekinthető az információ, ha az alapján az ésszerűen eljáró befektető kockázat nélkül vagy rendkívül alacsony kockázat mellett tud befektetési döntést hozni, tehát nagy valószínűséggel tudja, nyilvánosságra kerülése esetén merre mozdítaná el az adott pénzügyi eszköz árfolyamát. Az információ nemcsak eseményre vagy tényre, hanem folyamatra is vonatkozhat. Tehát nemcsak egy készülő nyilvános vételi ajánlat tekinthető ilyennek, hanem az az információ is, hogy egy céget megkerestek esetleges felvásárlás céljából s tárgyalások folynak. Sőt akkor is elég konkrét az információ, ha csak annyit tudni például, hogy két cég közül az egyikre egy konkrét befektető felvásárlási ajánlatot tesz.
A felügyeleti ajánlás szerint nem kizárólag a hivatalos közzétételi csatornákon keresztüli közzététel jelentheti egy-egy információ nyilvánosságra hozatalát. Az is annak számít, ha a kibocsátó közreműködésével, de nem megfelelő módon vagy harmadik személy közreműködésével kerül nyilvánosságra az adott értesülés. A közvetlenül a kibocsátóra vonatkozó információk közül 28-félét sorol fel a felügyelet, amelyek bennfentes információknak minősülhetnek, de közvetett információkról is hoz jó néhány példát a PSZÁF. Az, hogy egy pénzügyi eszköz árfolyamának befolyásolása mikor számít lényegesnek, az ajánlás szerint számos kritériumtól függ, volatilitástól, forgalomtól és sok más egyébtől. Egzakt százalékos arányt adni rá nincs értelme.
A bennfentes információ nyilvánosságra hozatalát - a törvénnyel összhangban - lehet késleltetni, ezt a kibocsátó jogos érdekei sérelmének elkerülése érdekében teheti. Ilyen lehet, ha egy információ nyilvánosságra hozatala hátrányosan befolyásolja egy adott tárgyalás előremenetelét, de például egy kutatás-fejlesztési projekt idő előtti napvilágra kerülése is sértheti az adott cég érdekeit. A késleltetés esetén azonban elvárható, hogy az ne vezessen a befektetők félretájékoztatásához, tájékoztatva legyen róla a felügyelet s az információt a késleltetés alatt bizalmasan kezeljék.
