Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A klímavédelemmel kapcsolatos változások várható fő nyerteseinek részvényeibe fektet az OTP Klímaváltozás 130/30 befektetési alapja - mondta Czachesz Gábor. A klímavédelem azonban nem csupán a nap-, szél- és vízenergia nagyobb arányú használatáról szól. A tőkevédett tiszta energiaalapokkal szemben a bank klímaalapja például az atomenergia-hasznosítás iránt is érdeklődik, ahogyan ivóvíztisztító technológiákat is figyelnek.
A határozatlan futamidejű származtatott részvényalap viszonylag magas kockázatú, ám magas elérhető hozammal kecsegtető konstrukció, amelynek javasolt befektetési időtávja - mint általában a részvényalapok esetében - minimum öt év. A januárban indult alap jelenleg valamivel több mint 1,1 milliárd forint vagyont kezel. Az alap 130/30 befektetési stratégiát követ, vagyis a legjobban teljesítő részvényekbe akár vagyona 130 százalékáig is fektethet, míg a várhatóan gyengébben teljesítő részvényeket az alap vagyonának 30 százalékáig eladhatja. Az OTP Klímaváltozás 130/30 alapja aktív devizafedezési stratégiával működik, az MSCI World Indexet pedig eddig 15 százalékkal felülteljesítette.
A klímaváltozás olyan új korszakot indít, amely a telekommunikációs technológiai boomhoz hasonló forradalmi változásokkal fog járni - fogalmaz az alap kezelője. A gazdaság számos területe súlyosan érintett az ügyben, köztük az autóipar is. Amellett, hogy a nagyfogyasztású autókat gyártó cégek egyre kevésbé vonzóak ebből a szempontból, ebben az ágazatban is vannak ígéretes technológiák, amelyek a Klímaváltozás alapot érdekelhetik. Például a lítium-ion-akkumulátorok fejlődését látva az alap érdeklődését felkeltették a lítium kitermelésével foglalkozó cégek, mivel az elektromos autók áramraktározását a legvalószínűbben ez a technológia oldhatja meg.
A Klímaváltozás alap például a nyugdíjpénztárak számára jó hosszú távú befektetést jelent, amelyek Nyugaton az etikus befektetés elve alapján már régóta fektetnek hasonló részvényalapokba. A kezdeti morális, etikai kérdés mára racionális szempont lett, amelynek alkalmazása anyagi következményekkel jár.
Az alap iránt egyelőre főleg intézményi befektetők érdeklődnek, de vannak kisbefektetők is, és Czachesz Gábor szerint az első év után - ha a hozamok igazolják a reményeket - a magánbefektetők érdeklődése is megugrik a konstrukció iránt. Az alap kezelője szerint a klímaalap-típusú befektetések 5-10 éven belül már nem lesznek ritkák, sőt az alapok fősodrát fogják képviselni.
