Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OMV lemondott a Mol megvásárlásáról - jelentette be tegnap az ezzel egy időben a várakozásokat meghaladó eredményről szóló gyorsjelentését is közzétevő osztrák olajcég. A kudarcot az Európai Bizottság kifogásai okozták, a hír a Mol piacán több mint 6 százalékos áresést okozott.
Az OMV visszavonja a 2007. szeptember 25-én közzétett szándéknyilatkozatát, amely szerint bizonyos feltételek esetében 32 ezer forintos részvényenkénti áron vételi ajánlatot tenne a Mol részvényeseinek - közölte tegnap az osztrák társaság. Mindez azután történt, hogy az Európai Bizottság 2008. június 16-án kifogási nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben ismertette az OMV és a Mol működésének tervezett egyesítésével kapcsolatos aggályait. Ezekre válaszul az olajcég különböző felajánlásokat tett, az EB azonban jelezte, nem fogadja el ezeket. Tekintettel arra, hogy más kötelezettségvállalások az OMV számára nem voltak elfogadhatóak, mert azok már az üzleti szempontokat veszélyeztették volna, a társaság elállt korábbi, 32 ezer forintos ajánlatától.
A Mol szűkszavú közleményben vette tudomásul a bejelentést, mely szerintük egyértelműen igazolta az általuk korábban is hangoztatott aggályokat az egyesüléssel kapcsolatban. Az OMV szóhasználatában egyesülésnek, a Mol által inkább ellenséges felvásárlásnak nevezett akcióról az álláspontjuk mindig is az volt, hogy a finomítók összeolvasztásával versenyjogi szempontból elfogadhatatlan képződmény jönne létre. Ennek elkerüléséhez pedig olyan tevékenységektől kellett volna megválni, amivel a részvényesek jártak volna rosszul, és ez most beigazolódott.
A két cég közötti az elmúlt egy évben már a nyilvánosság számára is érzékelhetően elmérgesedett párharc, úgy tűnik, véget ért. Megmaradt azonban az OMV-nál levő 20,2 százalékos részvénycsomag sorsának kérdése, aminek jelentőségét jól mutatja a tegnap bekövetkezett több mint 6 százalékos áresés. Ezzel kapcsolatban a tegnap délután telekonferenciát tartó Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója elmondta, részvényeiket egyáltalán nem áll szándékukban eladni. Ők továbbra is hisznek abban, hogy a térségben elkerülhetetlen a regionális konszolidáció és ennek során még jól fog nekik jönni ez a részvénycsomag. A piac jövőbeli változásakor, majd az orosz, azerbajdzsáni és más termelők belépése függvényében dőlhet el, mit tesznek a Mol-papírokkal (kérdésre válaszolva ugyanakkor tagadta, hogy a részvényeket akár a Gazpromnak, akár a Lukoilnak terveznék eladni). A Mol ellen indított pereket azonban folytatni fogják. A saját személyes sorsára vonatkozó, a Mol-kudarc utáni pozícióját firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem áll szándékában lemondani, továbbá hogy a részvényesek és az igazgatótanács is elégedett a munkájával.
Az Erste elemzője ezzel szemben úgy vélte, az OMV-nak valószínűleg legalább a csomag felét el kell majd adnia. Az pénzügyi szempontból nem számít jövedelmező befektetésnek (hiszen az osztalékhozama nem elég magas ehhez, legfeljebb árfolyamnyereségre lehetne spekulálni), illetve elképzelhető, hogy a Mol lesz a papírok vevője, amelyekért akár saját eszközöket is adhat. A Mol a legutóbbi közgyűlésen kért felhatalmazást arra, hogy 10 százalék felett is lehessen saját részvénye, ahogyan a társaság vezetése akkor mondta: azért, hogy megvehessék az OMV 20 százalékos pakettjét, ha ezt az osztrákok el akarnák adni.
Az OMV ma hozta nyilvánosságra gyorsjelentését is, amelyben a magas olajárak hatására az elemzői várakozásokat is felülmúlóan jó eredményről adott számot. A csoport féléves árbevétele 41 százalékkal, 12,92 milliárd euróra emelkedett, az EBIT 2007 hasonló időszakához képest 63 százalékkal, 1,75 milliárd euróra nőtt. A második negyedéves egy részvényre jutó eredmény 2,29, a féléves 3,78 euró lett, ami rendre 66, illetve 52 százalékos növekedést jelent. A korábban veszteséges Petrom jelentősen, 512 millió euróval járult hozzá az EBIT-eredményhez.
