Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A reménybeli INA-ügylet nyomán olyan méretnagyság érhető el, ami miatt megéri magasabb árat adni a társaságért - mondta el a Napinak 2003 júliusában Ferenc I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója, azután, hogy kiderült: a Mol 505 millió dollárt ad az INA 25 százalék plusz egy szavazatáért. Az OMV egyébként 420 millió dolláros ajánlatot adott be, de a hírek szerint a Mol által ajánlott értéket is megadta volna a tenderbontás után egy héttel.
A piaci reakció is ugyanaz volt, mint most, 2003 júliusában az 505 millió dolláros ajánlat megismerése után a Mol árfolyama zuhanni kezdett (lásd grafikonok). Ez egyébként akkor nem is volt csoda, hiszen a korábbi információk rendre jóval alacsonyabb árról szóltak. Az ilyenkor szokásos sajtóértesülések ugyan folyamatosan egyre magasabb ajánlati árakról számoltak be, de még így is csak 400 millió dollárt emlegettek néhány nappal a tenderbontás előtt. A legmagasabb szám a JPMorgan amerikai bankházhoz volt kapcsolható, ami 450 millió dollárról szólt. Ráadásul a tender előtt egy évvel korábban a privatizációs tanácsadók - a PricewaterhouseCoopers és a Deutsche Bank - 1,2-1,8 milliárd euróra értékelték a horvát céget. Az akkori ajánlatával a Mol ennél jóval magasabb, 2,2 milliárdos értéket határozott meg, amit az olajcég azzal indokolt, hogy felismerte az INA és a benne rejlő lehetőségek teljes értékét.
Egy héttel a tenderbontás után viszont az Erste elemzője már azt nyilatkozta a Napinak, hogy a szokásos piaci árazáshoz képest első látásra magasnak tűnhet az 505 millió dolláros összeg, hiszen míg az első Slovnaft-paketthez 8,3-as EV/EBITDA áron jutott hozzá a Mol - és a legutóbbi Jukosz-Szibnyeft üzlet is ezen ár környékén született -, addig a mostani tranzakció a szlovákiai bevásárlásnál 30 százalékkal magasabb, 9,7-es EV/EBITDA arány mellett történt.
Ezek alapján rövid távon drágának tűnhet az üzlet, ám közép- és hosszú távon minden bizonnyal fair áron jutott hozzá a paketthez a Mol - mondta akkor az elemző.
A Concorde elemzője egyébként akkor azt mondta, hogy az INA értékét még 1999-ben 2-2,5 milliárd dollár körülire becsülte, s mivel azóta a töredékére apadt a cég hitelállománya, a társaság minden bizonnyal 2003-ban is megért annyit. Vágó Attila most úgy gondolja, hogy bár 3,5-4 milliárd dollárt is megérhet jelenleg a Mol, azonban a mostani piaci kapitalizáció 40 százalékkal a normális felett van, így a Mol túl borsos árat fizet ki a cégért. Az elemző nem látja ugyanis azokat a szinergiákat, amelyek miatt megérné a mostani tőzsdei áron INA-részvényt venni. Vágó hozzátette, szívesen megismerné a Mol indokait arról, hogy miért éri meg számára a jelenlegi áron a részesedés növelése.
