Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hír megjelenése után a kereskedés újraindult, a részvényár esett.
A felfüggesztés okát takaró homályt ezzel a bejelentéssel el is oszlatta az olajtársaság, de a közlemény azonnal több új találgatnivalót nyújtott a piacnak. Az olajtársaság ugyanis csupán annyit közölt, hogy szándékában áll ajánlatot tenni az INA összes közkézen forgó részvényének megvásárlására "tisztességes és reális" áron. Mivel a horvát kormány tulajdonában 44,85 százaléknyi INA-részvény van, a Molnál pedig 25 százalék plusz egy, ez az INA alaptőkéjének 30 százalékát kitevő részvénycsomagra vonatkozik. A közlemény ugyanakkor konkrétan meghatározott árat nem tartalmaz (a törvényi minimumár jelenleg 2560 kuna), viszont szól arról, hogy a Mol véget kíván vetni a spekulációknak, melyek már jelentősen megzavarták a piacot.
A közleményből az is kiderül, hogy a Mol a későbbiekben megtenni kívánt ajánlattal meg akarja erősíteni elkötelezettségét a horvát kormány felé az INA megvásárlására, amely kormánnyal már jó ideje tárgyalásokat folytat részvényei megvásárlására.
Az utóbbi időben felröppent hírek szerint ez a részvényvásárlás valójában részvénycsere lenne, a horvát kormány Mol-részvényeket kapna INA-részesedéséért cserébe. Ezt az ügyletet még nem tárgyalták le, továbbra sem lehet biztosan tudni, hogy mi a horvát kormány szándéka részvényeivel, bár a Mol szempontjából biztató jelek már voltak. Ilyen volt, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és horvát partnere, Ivo Sanader 2008. július 10-én a horvátországi Dubrovnikban kétoldalú megbeszélésük után újságírókkal közölték, hogy hónapokon belül megállapodás születhet a Mol és a horvát INA olajtársaság közötti részvénycseréről. Akkor a találgatások 14 százaléknyi INA-részvény cseréjéről szóltak Mol-papírokért cserébe.
Az INA-történet 2003-ban kezdődött, amikor a Mol megvette 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedését 505 millió dollárért. Akkor a felek kötöttek egy öt évre szóló megállapodást, mely az idén jár le és amely garanciát adott a Molnak arra nézve, hogy a horvát kormány nem ad el egy meghatározott tulajdonosnak sem 10 százalékot meghaladó részvénycsomagot úgy, hogy a Molnak nem biztosít ugyanolyan feltételekkel lehetőséget részvényvásárlásra. Ezzel a megállapodással biztosítani lehetett, hogy a piacon néha megjelenő találgatások ellenére se léphessen be más szakmai befektető a Mol és a horvát kormány mellé meghatározó részvénycsomaggal. Ugyanakkor a horvát kormány valamivel több mint 30 százaléknyi részvénymennyiséget odaadott veteránoknak (7 százalék), dolgozóknak (7 százalék) és végül értékesített 17 százaléknyi részvényt tőzsdei befektetőknek. Erre a 30 százalékra tenne ajánlatot most a Mol.
Az INA tőzsdei árfolyamának alakulása jól példázza, hogy milyen spekulációra céloz a közlemény. A horvát olajtársaság részvényeinek árfolyama 2900 és 3000 kuna között ingadozott tegnap, ami jóval 15 feletti P/E értéket jelent, jóval magasabbat, mint bármelyik régiós olajtársaság értéke. Ráadásul az INA árfolyama az elmúlt egy hétben több mint tíz százalékkal emelkedett, amit sokan összekapcsolnak a várható ajánlattal. A piaci vélemények ezért is egyeznek meg abban, hogy a magyar olajtársaságra hosszú távon ugyan nagyon jó hatással lesz az INA megvétele, rövid távon azonban a magas ár miatt kedvezőtlen hatással lehet az árfolyamra az ügylet.
