Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem akadályozza meg az Európai Unió tagországait Brüsszel abban, ha az energiacégek megnövekedett profitját csökkentő, úgynevezett Robin Hood-adót vezetnek be vagy csökkentik bizonyos termékek jövedéki adóját - jelentette be José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az olasz kormány már elfogadott egy hasonló értelmű törvénytervezetet. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök szerint Magyarországon az üzemanyagok jövedékiadó-tartalmát akkor lehetne az unió minimumszintje alá csökkenteni, ha ebben a többi huszonhat tagállam is egyetértene. Mivel ez nem lehetséges, érdemes felvetni az úgynevezett Robin Hood-adó bevezetését - tette hozzá. Később Veres János pénzügyminiszter is hasonló értelemben nyilatkozott.
A Mol álláspontja szerint viszont a magyar szabályozás az úgynevezett Robin Hood-adó kérdésében már megelőzte az európai gyakorlatot. A Mol ugyanis bányajáradék és extra bányajáradék címen már évek óta az európai átlag többszörösét fizeti a hazai gázkitermelés után - mondta el a Napi megkeresésére Somlyai Dóra, a Mol magyarországi kommunikációs vezetője. Hozzátette, hogy a magyar gyakorlat példátlan a nagyságrendet és a logikát tekintve is, hiszen árfüggő, vagyis az árak növekedésével automatikusan nő a bányajáradék is, elvonva a többletbevétel szinte teljes egészét. A Mol által fizetett bányajáradék 2007-ben közel 100 milliárd forint volt, amelyből 66 milliárd forintot egyenesen a gázár-kompenzációs kasszába kellett befizetni. A Mol által fizetett bányajáradékkulcs a legmagasabb Európában, mintegy tízszerese annak, mint amit például az OMV fizet Romániában a két és félszer nagyobb termelése után - mondta Somlyai.
Magyarországon egyébként a bankok esetében már létezik hasonló, profitot lefölöző adó, ami az OTP esetében 2006-ban a nyereség több mint 5 százalékát, 2007-ben pedig 1,7 százalékát tette ki - mondta el lapunknak Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Amennyiben ezekből az arányokból indulunk ki, akkor egy ilyen jellegű adónak érezhető hatása lehet a profitra a Mol esetében is, de azért az alapvető fundamentális helyzeten nem változtat - véli a szakértő, aki szerint egyébként egy ilyen adóval maximum a kitermelési üzletágat lehetne terhelni. Nem tartja jó ötletnek az olajcégek extraprofitjának lefölözését célzó adó bevezetését Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője.
Ezt a fajta adót ugyanis Amerikában használják időnként, amikor egy adott szektorban a vállalatoknak úgy keletkezett többletprofitja, hogy azt külső, tőlük független körülmények okozták egy rövidebb ideig. Most azonban egyáltalán nem csak erről van szó, hiszen az olajár emelkedésének mértéke ugyan túlhevült, de a sztori, amire a befektetők ráharaptak, valós, strukturális gondok eredménye, ami újra és újra megismétlődhet. A hosszú távú megoldást pedig az jelenthetné, ha a világ elkezdene átállni fosszilis energiáról alternatív energiákra. Ehhez viszont szükség lenne - a vezető politikusok összhangja mellett - arra is, hogy a nagy energiacégeket bevonják a folyamatba. Márpedig azzal, ha elvonják tőlük a profitjuk egy részét, inkább elveszik a kedvüket a beruházásoktól, semmint ösztönöznék őket erre - hangsúlyozza Sarkadi.
A vezető elemző arra is felhívja a figyelmet, hogy az olajtermékek adójának csökkentése sem jelenthet megoldást a problémákra, mivel a fogyasztói árakat úgyis a piaci lehetőségek alakítják. Márpedig a korábbi amerikai olajválság idején már megmutatkozott, hogy az akkori adócsökkentés mértékével emelkedtek az árak, így korántsem biztos, hogy elérik céljukat ezek az intézkedések. Ezt a nézetet egyébként több ország is osztja az unión belül: arra hivatkozva, hogy az adóeszközök nem alkalmasak az üzemanyagárak befolyásolására, már több tagállam - Németország, Dánia és Svédország - is elutasította az adócsökkentés lehetőségét. Sarkadi szerint ennyi információ birtokában még korai arról beszélni, hogy ezek a tervek hogyan érinthetik a Mol profitját, hiszen konkrétumokról még nem esett szó.
