Négy évvel az akkori HVB Bank vezette osztrák konzorcium BÉT-be való bevásárlása után átrendeződnek az anno stabilnak tervezett erőviszonyok: a bécsi értéktőzsde saját 12,5 százaléka mellé megveszi az akkori HVB-t felvásárló UniCredit 25,2 százalékos pakettjét. (Az egymás közötti viszonyokat 2004 májusa óta szindikátusi szerződéssel szabályozó osztrák tulajdonosok összesen 68,8 százalékos befolyással bírnak a BÉT-ben.) A NAPI Bécsből származó, de hivatalosan meg nem erősített információi szerint a konzorcium többi banki tagja is kapott vételi ajánlatot a bécsi börzétől, az ár pedig értesüléseink szerint bőven meghaladja a részvények névértékének negyvenszeresét. (A Raiffeisen állítólag szinte már el is fogadta az ajánlatot, és a többiek is hajlanak rá - így a Wiener Börséé lehet mind a 68,8 százaléknyi részvény.)
Michael Buhl, a bécsi értéktőzsde vezérigazgatója tegnap elmondta, hisznek a magyar tőkepiac fejlődésében, ezért is vásároltak. Az új tulajdonosi struktúrával együtt a döntéshozatali mechanizmus is egyszerűsödik, így könnyebb lehet az új megoldások bevezetése a BÉT-en - mondta Buhl.
Szavainak az ad különös súlyt, hogy márciusban éppen az általa vezetett bécsi börze volt az, amely nagyobb beleszólást igényelt a magyar tőzsde ügyeibe (sőt egyes, később cáfolt hírek szerint maga Buhl is ácsingózott volna a magyar tőzsde elnöki székére), ám ezt akkor a BÉT vezetése - háta mögött a legnagyobb részvényes UniCredit támogatásával - el tudta hárítani. Ugyancsak márciusban intézett petíciót az OTP és a Mol, a magyar tőzsde két legnagyobb kibocsátója az osztrák konzorciumhoz, nagyobb beleszólást és konzultációt igényelve a hazai kibocsátóknak a BÉT jövőjével kapcsolatos kérdésekben - ám erre még nem érkezett hivatalos válasz. (Beatrix Exinger, a Bécsi Értéktőzsde szóvivője az MTI-nek elmondta, folynak tárgyalások a két magyar céggel, ám azok részleteit nem kívánta felfedni.)
Buhl korábban éppen a Napinak fejtette ki, hogy szkeptikus a magyar tőzsdei szereplők évek óta dédelgetett álmával, a BÉT-részvények tőzsdei bevezetésével kapcsolatban. Az új fejlemények alighanem végleg leveszik a napirendről a "BÉT a BÉT-en" gondolatot, holott a Keler 46,7 százalékát birtokló BÉT Zrt. számszerű mutatói alapján (541 milliós jegyzett tőkével tavaly 2,4 milliárd forintos eredményt ért el, amelyet a tulajdonosok utolsó fillérig kifizetnek maguknak osztalékként) minden bizonnyal felkelthetné külső befektetők érdeklődését is.
A HVB Bank 2004 májusában a BÉT 50 százalékáért (és a nem sokkal később a BÉT-be beolvasztott Budapesti Árutőzsde 75 százalékos pakettjéért) mintegy 8,6 milliárd forintot fizetett ki az Albrecht Ottó, Leisztinger Tamás és Korányi G. Tamás (lapunk főszerkesztője - a szerk.) alkotta magyar befektetői csoportnak, és a részvények jó részét rögtön továbbadta - mintegy 10 százalékos haszonnal - a konzorcium többi tagjának. A tagok nem csináltak rossz üzletet, a vételár zöme azóta osztalékágon megtérült. Megfigyelők szerint a jelzálogválság közepette az UniCreditnek jól jött a bécsi értéktőzsde jócskán - csaknem duplán - beszerzési ár feletti ajánlata, ezért döntött a kiszállás mellett. Az Unicredit a BÉT mellett a bécsi tőzsdében 12, a moszkvaiban 13, a prágaiban pedig 8 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik. Meg nem erősített hírek szerint a bécsi értéktőzsde a prágai pakettre is tett magas árfolyamú ajánlatot, vagyis - ha nem is finom eszközökkel - dűlőre akarja vinni a régiós tőzsdeintegráció ügyét.
A bécsi börze térnyerése alapvetően befolyásolhatja a BÉT fejlődését, és elképzelhető, hogy már első lépésben komoly személycserékhez vezet a BÉT vezetésében. A BÉT elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila ugyanis a tulajdonosok közül most kikerülő UniCredit magyar bankjának letétkezelésért felelős ügyvezető igazgatója, aki a magyar tőkepiac érdekét az utóbbi négy évben mindenkivel szemben igen harcosan védelmezte. Hosszabb távon a BÉT függetlenségének kérdése is felmerülhet, ami a hazai vállalatok és befektetők számára éppenséggel nem közömbös. Egy bizonyos, négy évvel ezelőtt - az akkori eladók egyikének szándéka szerint, ám a HVB Bank vezetése által is támogatva - a BÉT tulajdonosai beemelték az alapszabályba, hogy a BÉT székhelyének, tevékenységi körének megváltoztatása, illetve az alaptevékenységet szolgáló eszközök eladása az összes tulajdonos 85 százalékának beleegyezéséhez kötött. Így egy esetleges erőltetett integráció - ami talán sokban hasonlítana az OMV Mollal kapcsolatos bekebelezési terveihez - nem ígérkezik egyszerűnek...
Korányi Tamás G.