Olyan értékpapírokat minősített le június 3-án a Moody's nemzetközi hitelminősítő intézet, amelyek hazai befektetők tulajdonában is előfordulnak, ha nem is nagy mennyiségben. A K&H Bank tavaly március 13-ai értéknappal hozott forgalomba hét különböző kötvénysorozatot, dollárban és forintban, mai dollárárfolyamon átszámolva mintegy 2,4 milliárd forint értékben, elsősorban intézményi befektetőknek, vállalatoknak. (A papírok névértéke általában több tízmilliós volt.) A kötvények mögött egy másik, Regent Street Finance Ltd. nevű cég által kibocsátott kötvények vannak, azoktól függ a hazai papírok kamatának és tőkéjének visszafizetése is. Tehát egy hitelportfólióval fedezett kötvényt csomagoltak a K&H-kötvényekbe.
A K&H Bank közleménye szerint a Moody's több kibocsátó mintegy 2,94 milliárd euró névértékű CDO-kötvényének minősítésén változtatott, ami "a mögöttes portfóliók hitelminőségének romlására adott reakció volt". A kibocsátások (amelyeket a KBC Financial Products menedzsel) mindegyike olyan mögöttes portfóliókkal rendelkezik, amelyek vállalati kitettséget, amerikai lakossági jelzálog-fedezetű értékpapírokat (RMBS), kereskedelmi jelzálog-fedezetű értékpapírokat (CMBS) és eszközfedezetű értékpapírokból (ABS) álló CDO-kat tartalmaznak. A lépés egyébként nem túlzottan meglepő, miután a hitelminősítő már február óta felülvizsgálatot végez a hasonló befektetések minősítésében.
A mögöttes kötvények konstrukciója egyébként rendkívül bonyolult, minden tevékenység más-más, nemritkán off- shore cégbe van kiszervezve, mint a Kajmán-szigeteki KBC Investments Cayman Islands V. (mint swap partner), a Regent Street Ltd.-t pedig a csatorna-szigeteken (Jersey) jegyezték be, és annak tulajdonosáról is ugyanezt írja a kibocsátási tájékoztató. A Regent Street alaptőkéjét a dokumentum szerint 2 (!) font, azaz két darab egyfontos részvény alkotja. Mindez azonban a befektetők számára feltehetően nem bír túl nagy jelentőséggel - hacsak nem támad jogvitájuk -, mert a konstrukció szerződései mögött a KBC Bank - mint anyavállalat - garanciája (GIC guarantee, garantált befektetési szerződés) is ott áll (ami viszont nem ugyanaz, mint a kötvények visszafizetésére vállalt garancia). A papírok visszafizetése végső soron feltehetően a hitelportfólión áll vagy bukik.
A kötvények kamatát annak idején a három hónapos Buborhoz kötötték, amelyhez különböző mértékű, 1,6-4,9 százalék közötti kamatprémium járult. Megfigyelhető, hogy ahogy a kamatprémium nő, úgy romlik a mögöttes papírok minősítése is, úgyhogy a relatív kockázatokat a jelek szerint már tavaly év elején is be lehetett lőni.
