Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Várhatóan még ebben a hónapban megszületik az a pénzügyminiszteri rendelet, amely szabályozza, hogy a nyilvános társaságok időközi vezetőségi beszámolójának mit kell tartalmaznia - tudta meg a Napi. A tőzsdei B kategóriás cégek életében - a tőkepiaci törvény tavalyi módosítása nyomán - az idei év újdonsága volt, hogy nemcsak féléves jelentést, de negyedévente úgynevezett időközi vezetőségi beszámolót is kellett készíteniük.
Az uniós irányelv magyar törvényekbe való átültetése miatt bevezetett új szabályozás lényege, hogy azok a nyilvános társaságok, amelyek nem készítenek negyedéves gyorsjelentést (az A kategóriás cégeknek ugyanis kötelező), az adott félév kezdete utáni tizedik és a vége előtti hatodik hét között időközi vezetőségi beszámolót kell hogy közzétegyenek, amelyben a félév addig eltelt időszakának eseményeiről adnak számot a nyilvánosságnak.
A tavaly év végén hatályba lépett törvénymódosítás azonban a beszámolók részletes tartalmának szabályozását egy, még meg nem született PM-rendeletre bízta, s mivel az az ígéretek szerint csak most fog elkészülni, a mostani szezonban iránymutatás nélkül maradtak az érintettek. A BÉT szabályzata csak annyiban foglalkozik a kérdéssel, hogy a beszámolókat milyen módon kell közzétenni: ugyanúgy, mint a többi tájékoztatást, a BÉT honlapján.
Ennek megfelelően meglehetősen összevisszára sikeredtek a beszámolók mind formájuk, mind tartalmuk és információbőségük szempontjából. Gyakorlatilag minden cég annyit közölt magáról, amennyit akart, így a transzparencia mértékének is tekinthetők ezek a beszámolók. Az általunk átböngészett 22 B kategóriás cég közül kettő volt, amelyik egyáltalán nem tett közzé ilyet: az egyik az Orco, a másik a Pannon-Váltó (az Orconál persze ez nem meglepő, hiszen a magyar tőzsdén való szerepléssel együtt járó kötelezettségeket eddig is lazán kezelte). A mezőnyből 14 társaság közölt főbb adatokat az első negyedéves teljesítményéről, azonban ezek az adatközlések is igen változatos képet mutattak.
Voltak olyan cégek, melyek egy rövid szöveges tájékoztatóban megemlítették árbevételi és nyereségadataikat, néha a mérlegfőösszeget is. Mások normális, március 31-ei zárónappal készített mérleget és eredménykimutatást tettek közzé, sőt voltak olyan társaságok, amelyek a féléves gyorsjelentéssel teljesen egyenértékű negyedéves jelentést közöltek magukról. Ezek nyilván a legtranszparensebb cégek, melyek abban érdekeltek, hogy a befektetők belelássanak számaikba, vagy egyszerűen a jogszabályt úgy értelmezték, hogy ilyen beszámolót várnak el tőlük. Ilyet készített a Kartonpack, a Freesoft, a Pannon-Flax, az RFV és a Fevita. A skála másik oldalán az a 4-5 cég helyezkedik el, amelyiknek a jelentése igazából csak olyan adatközlésekre szorítkozott, hogy mi történt a közgyűlésen és milyen rendkívüli tájékoztatási kötelezettség alá eső esemény történt a céggel az adott időszakban. Ezekből nyilván semmi új nem derült ki a részvényesek számára.
