Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A makói gázmező 2015 után hozhat több gázt a jelenlegi, hagyományos technológiával végzett hazai kitermelésnél, feltéve, hogy a programot siker koronázza - jelentette ki Áldott Zoltán, a Mol kutatás-termelés divíziójának igazgatója a cég tegnap tartott sajtótájékoztatóján. Az ExxonMobillal és a Falcon Oillal a napokban aláírt együttműködési megállapodás alapján kerülhet sor a makói gázmezőn található, nem konvencionális módszerrel kitermelhető gázvagyon kiaknázására. A projekt első 2 évének célja annak megállapítása, hogy lehetséges-e gazdaságos kitermelés, 2010-re pedig várhatóan kiderül, hogy sikeres-e a projekt.
A makói gázmezőn - amely valójában két területet, a keleti és a nyugati részt foglalja magában - jelenleg mintegy 340 milliárd köbméternyi gázkincs látszik 50-50 százalékos valószínűséggel elérhetőnek (ez még nem bizonyított készlet, emellett számol a geológiai kockázatokkal, és nem tartalmazza a Falcon területén kitermelhető mennyiséget), aminek mintegy 30 százaléka kerülhet felszínre a jelenlegi kilátások alapján harminc év alatt. A Mol összesen mintegy 2000 kút fúrásával - melyek egyenként kisebb hozamúak, mint a hagyományos gázmezők esetében, de várhatóan hosszabb ideig működnek - termelheti ki a teljes gázmennyiséget (a cég jelenleg évi mintegy ötven kút fúrására képes). Egy-egy kút megtérülési ideje 2-3 év, a kitermelés költsége viszont többszöröse a klasszikus módszerhez képest (8-12 millió dollár kutanként, szemben a megszokott 2-3 millió dollárral). Ugyanakkor a folyamatos termelés költségei becsülhetően nem haladják meg hordónkénti 2-3 dollárt (olajegyenértéken számolva), szemben a Mol általános, 3,5-4 dolláros kitermelési költségével.
Az ExxonMobilnak már van olyan technológiája, ami a makói gázmezőn működhet. Ezt egy észak-amerikai gázmezőn dolgozták ki és ott már működik. A részbeni hármas társulás a makói medencére nézve azt jelenti, hogy a Mol és az ExxonMobil egyenként 40,44, a Falcon leányvállalata, a TXM pedig 19,2 százalékban élvezheti majd a terület hasznait, amelyen felül a Molnak még ott van a békési és a derecskei terület további potenciális gázvagyona.
