Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Pénzügyi válság ide vagy oda, a kínálatok szintjén pezsgés van a hazai kötvénypiacon, több pénzügyi csoport kínál vagy kínált valamilyen piaci mutatótól függő kamatozású, az úgynevezett garantált alapokhoz hasonló működésű értékpapírt (strukturált vagy indexált kötvényt). Az Erste Banknál 16 európai telekommunikációs cég - köztük a vezető magyar, lengyel, cseh szolgáltatók - részvényeitől függő kamatú papírt kínálnak április 4-ig. A szóban forgó részvények árfolyamát félévente mérik, az egyes félévek növekedését átlagolják, és az így kapott érték 200 százalékát fizeti a papír. (Ha befektetési alapról lenne szó, azt mondanánk, hogy a részesedési ráta 200 százalékos, ami figyelemre méltó, a legtöbb alapnál ugyanis 70-120 százalék közötti ez az érték.) A hároméves kötvényt az osztrák Erste Bank bocsátja ki, tőzsdére nem vezetik be, de visszaváltható, amiért kezdetben 5 százalékos, később fokozatosan csökkenő díjat kell fizetni.
A BNP Paribas valószínűleg úttörő abban nálunk, hogy certifikátokat kínál bankfiókban, igaz, private banking üzletága ügyfeleinek, és nem számít arra, hogy más ügyfelek is vásárolnak belőle. Két papírról van szó, mindkettő mezőgazdasági termékeket ábrázoló árupiaci indexekhez kötött, az egyiket dollárban, a másikat euróban jegyzik. A dolláros sorozatnál 5 százalékos, az eurósnál 35 százalékos tőkekockázatot kell felvállalni, vagyis ha az indexkosár értéke 5, illetve 35 százaléknál nagyobb mértékben esik, akkor az ügyfelek elveszíthetik tőkéjük egy részét vagy egészét. Cserébe viszont a bank közleménye szerint nagyobb az esély a pozitív végkifejletre. Ha az indexkosár értéke a futamidő valamelyik évének végén eléri legalább a 92, illetve 100 százalékot, akkor a papírok évi 8 százalékos dollár-, illetve eurókamattal futnak ki (akár már egy év után is), tehát 8, 16 vagy 24 százalékot fizetnek egy, két vagy három év után.
A Citibanknál havi rendszerességgel kínálnak hasonló strukturált devizakötvényeket. Februárban a mezőgazdasági termények álltak a középpontban, az e havi papírok azonban 15 nagy kapitalizációjú multinacionális társaság részvényeinek árfolyamára alapoznak (Microsoft, General Electric, Sony, Telefónica stb.). Két sorozatuk közül az egyik forintos, a másik eurós, kibocsátójuk a BNP Paribas-csoport egyik külföldi tagja. A hároméves papírok forintban évi 18, euróban 8,5 százalékot fizetnek, amennyiben az említett részvények közül egyik árfolyama sem esik egy bizonyos szint alá (az egyes évek végén 70, 65 és 60 százalék). Miután kötvényekről van szó, itt az eredeti tőke mindenképpen visszajár. A forgalmazó bank a jegyzésnél 1,2-1,7 százalékos jutalékot számol fel összegtől és devizától függően.
A Takarékbanknál februárban zárult két kétéves strukturált kötvénysorozat jegyzése. Az egyik, az Alpha fantázianevű hozama európai részvényektől - köztük magas osztalékrátájúaktól - függ. A másik, a Tél fontosabb európai, japán és amerikai részvényindexektől. Az Alphából 117 millió, a Télből 171 millió forintnyi kelt el, részesedésük az indexek növekményéből 150, illetve 60 százalékos lett.
Az OTP is februárban bocsátott ki úgynevezett indexált kamatozású kötvényt, amelynek kamata az euró-forint keresztárfolyamtól függ. Az OTPX2011A nevű papírból 318 millió forintnyi fogyott el.
