Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi hetek, hónapok tőzsdei áresései nem hagyták érintetlenül a garantált alapokat sem. A 116 működő nyílt és zárt végű garantált alapból 80 veszteséget ért el az utóbbi, február 4-ig eltelt egy hónapban a nettó eszközértéke alapján, de a mínusz a részvénytőzsdék teljesítményéhez képest többségüknél inkább szerénynek volt mondható: a hat százalékot csak hét konstrukció szárnyalta túl, tíz százalék fölé is csak kettő, a távol-keleti piacra koncentráló termék jutott (az adatok nem évesítettek). Az utóbbi három hónapot vizsgálva (lásd táblázatunkat a 15. oldalon) hasonlóak az arányok, a 94 zárt végűből például 62 nettó eszközértéke esett a turbulens piaci árfolyamok közepette. A 20, pozitív eredményű alapból azonban legalább 15 kötvényjellegűnek mondható, a csúcstartó pedig az árupiacra koncentrál, számottevő nyereséget tehát részvényekkel - nem meglepő módon - lényegében senki sem ért el ebben az időszakban. (A mezőnyből 12-en még nem működtek három hónapja.)
Negyed évre visszatekintve valamivel nagyobbak a veszteségek, mint egy hónapot vizsgálva, a lista végén járó két távol-keleti alap vagyonának negyedét bukta el ezen időszak alatt, csakhogy a korábbi nyereségeiknek hála így is jól állnak. Az MKB Pagoda egy évre visszatekintve még ezzel együtt is 30 százalékos nyereséget tudhat magáénak.
A zárt végű alapok mintegy harmadának, 36 darabnak az egy jegyre jutó nettó eszközértéke alacsonyabb a névértéknél, vagyis ha most rögtön lenne a végelszámolásuk, az ügyfelek alighanem csak a minimális hozamot kapnák. Ezek egy része azonban a közelmúltban indult, és az induláskor elszámolt, jellemzően 4-6 százalékos költségek is jelentős szerepet játszanak a mostani helyzetükben. Másrészt többnyire csak 1-5 százalékkal vannak a névérték alatt.
A befektetési jegyek tulajdonosait két dologgal tudjuk kissé megnyugtatni. Az egyik, hogy a nettó eszközérték ennél az alapcsoportnál nem ad egészen pontos képet az alap várható hozamáról, aminek magyarázata a számítási mód részleteiben rejlik. Azt mondhatnánk, hogy a nettó eszközérték csak kisebb-nagyobb kitérőkkel jut majd el oda, mint a ténylegesen kifizetendő hozam. Például a tőke visszafizetését garantáló, a vagyon nagyobb részét kitevő betét vagy kötvény piaci értéke állampapír-piaci hozamemelkedés esetén csökken, ami megjelenik az eszközértékben, de ez nem érinti azt az összeget, amelyet a szerződés szerint lejáratkor fizetni fog. Hasonló dolog történik a részvényekre, részvényindexekre szóló opciókkal, amelyek értéke már pusztán attól eshet, ha a piaci volatilitás (a részvényárfolyamok ingadozása) növekszik. Összességében az alapok valódi helyzete valószínűleg valamivel jobb most, mint amit az eszközérték mutat.
A másik, ami megnyugtatásul szolgálhat, hogy ezek az adatok még nem a végső állapotot mutatják, a tőzsdék emelkedhetnek, vagy ha mégsem teszik, hát a befektetők legalább a tőkét és a minimumhozamot - nagyon nagy valószínűséggel - megkapják. Ahhoz, hogy ez utóbbiak is veszélybe kerüljenek, rendkívül extrém történésekre lenne szükség, mint például nagyobb hazai vagy külföldi bankok csődje, amiről nincs szó.
