Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi időben gyakorlatilag minden elképzelhető tőzsde teljesítménye esett. Hideget is, meleget is kaptak az utóbbi hónapokban a hedge fundokhoz hasonló, nálunk a legkockázatosabb körbe tartozó, származékos konstrukciókkal is operáló hazai alapok, de alapvetően jobb - szinte minden esetben pozitív - a teljesítményük a sima részvényalapokhoz képest, amelyeké három hónapra visszamenőleg szinte kivétel nélkül jelentősen negatív. Arra a kérdésre válaszolni, hogy vannak-e Magyarországon hedge fundok, nem is egyszerű. Az investopedia.com definíciója szerint a hedge fund agresszívan menedzselt, magas hozam elérésére törekvő alap, amely olyan fejlett befektetési technikákat alkalmaz, mint tőkeáttétel, vételi és eladási derivatív pozíciók, a belföldi és nemzetközi piacon egyaránt.
Külföldön általában zárt körben, nagy összegekkel rendelkező befektetők számára hozzák létre ezeket, a szabályozásuk pedig - mint Cserháti András, az Aegon Alapkezelő munkatársa is rámutatott - minimális, sok szempontból szabad kezet engedve az alapok kezelőinek. A hazai alapok szabályozása ennél jóval szigorúbb, így a nyugati értelemben vett hedge fund kifejezés nálunk nem igazán értelmezhető. Cserháti András inkább a hagyományos és az abszolút hozamú alapok megkülönböztetését tartja célszerűnek. Az előbbi, hagyományos szemlélet valamely index vagy más mutató (az úgynevezett benchmark) túlszárnyalását tűzi ki célul, és ezzel összefüggésben befektetési szabályai viszonylag kötöttek, korlátokat kell betartani. Az abszolút hozamúak - többek között - abban mások, hogy az alapkezelő szabad kezet kap, aktívan menedzselheti az alapot, nincs definiálva, miben tarthatja a pénzt, jóval szélesebb a befektetési paletta.
A hedge fundokhoz leginkább hasonló hazai alapok nyilván azok, amelyek tőkeáttétellel, származékos üzletekkel dolgoznak, és ezt nem kockázatcsökkentési céllal teszik (például amerikai részvények devizakockázatát fedezik dolláreladással), hanem a minél magasabb hozam reményében. Ezek leginkább az úgynevezett származtatott alap kategóriába illenek bele. Az Aegonnál számos származtatott alap van, ám ezek egy része mégsem tipikus példa (például csak lengyel piacra készült, mint a Bessa, vagy inkább kötvényjellegű befektetésekre koncentrál). Három olyan alapjuk van, amelyek valóban számottevő származékos pozíciót vállalhatnak szabadon, és sokszor vállalnak is, a Citadella Alfa, az Aegon Value és az Aegon Vision. Lényegében mindhárom számos országban, piacon, devizával, termékkel kereskedhet, a törvényi kereteken belül gyakorlatilag mindent csinálhat, és tőkéje 200 százalékáig terjedő származékos pozíciókat vállalhat. Különbség közöttük inkább abban van, hogy milyen módszerrel választják ki befektetéseiket, a "Value" például értékalapú megközelítést alkalmaz. (A konkrét befektetésekről az alapkezelő havi hírleveleiben ír beszámolót.)
A Concorde Alapkezelőnél is jó néhány származtatott alap van, de ezek közül többet csak technikai okokból minősítettek annak - tudtuk meg Móricz Dániel portfóliókezelőtől. A szóban forgó alapok származtatott ügyleteket inkább csak kockázatcsökkentési céllal kötnek, ilyenek a CEE Small Cap vagy a Columbus nevű termékek. Valóban kockázatosabb, szélsőségesebb pozíciók felvételére is képes alapok az eredetileg privát banki ügyfelek számára, kísérleti jelleggel létrehozott Platina család tagjai. Ezekről azt kell tudni, hogy nagyon gyorsan változtatják pozícióikat, s sokszor egzotikus termékekkel is kereskednek - mondta el Móricz. Az alapok egyhetes portfólió-összetétele sokszor már csak történelem, pont ez a feketedoboz-jelleg (nincs meghatározott részvényarány és leszűkített befektetési termékkör) jelent nagy kockázatot az ügyfelek számára.
Létrehozásuk fő célja az volt, hogy a hagyományos alacsony forgási sebességű, hosszú távú szemlélettel és konzervatívan kezelt alapok mellett olyan tapasztalatokat szerezzen az alapkezelő, amelyet a későbbiekben szélesebb körben is hasznosítani tud. A Concorde-nál három évre teszik azt az időszakot, amelynek során kiderül, érdemes-e életben tartani ezeket a származékos alapokat. Az egyik legrégebbi a Concorde VM (Vakmajom) nevű alap, amelynek filozófiája sajátos: ha pozíciói az előre meghatározott veszteséget elérik, azonnal lezárja azokat (minden körülmények között "stop loss"-megbízást ad). Egyébként technikai alapon vesz fel pozíciókat, amihez általában tőkéje mintegy 10 százalékát használja fedezetként határidős ügyletekhez. A befektetések többnyire az USA részvényei, illetve részvénypiaci indexei.
Az "abszolút hozamú" alapkategóriában egyébként számos más alapkezelőnek is vannak termékei (Credit Suisse, MKB, OTP), ám ezek általában vagy nem használnak érdemben tőkeáttételt, vagy a kötvényjellegű befektetésekre koncentrálnak.
