Ha a külföldön kezelt, de nálunk is kapható, valamint az itthoni befektetési alapok tavalyi hozamlistáját (a december 28-áig elért egyéves hozamokat) együtt nézzük, első pillantásra inkább a külföldi alapok teljesítettek jobban, mint a hazaiak. Bár a listát egy hazai zárt végű garantált alap, a távol-keleti részvényekre szakosodott MKB Pagoda vezeti, az első húsz között csak négy hazai termék található. A részletekbe belemenve valamivel kedvezőbb a kép, ugyanis több csúcstartót dollárban jegyeznek, ez a deviza pedig a szóban forgó időszakban bő 10 százalékkal esett. Így például a második helyezett latin-amerikai alap teljesítménye forintra átszámolva csak mintegy 31 százalékos volt, nem 46.
Az első húsz helyen egyébként szinte kizárólag távol-keleti piacokra, más feltörekvő régiókra, nyersanyagokra vagy energiára szakosodott konstrukciók állnak. A lista végét pedig elsősorban az ingatlanpiacon érdekelt és a japán részvényeket vásároló alapok bérelték ki, az utóbbiak közül ráadásul néhányat jenben jegyeznek, ami pedig forintban maga is majdnem hat százalékkal esett tavaly. (A hazai befektetőkre persze aligha jellemző, hogy jenben takarékoskodnának.) Az év nagy vesztesei közé bekerült még pénzügyi vállalkozásokkal és kis kapitalizációjú részvényekkel foglalkozó alap is, sőt egy amerikai részvényalap is van az utolsó húszban.
A listavezetők azonban nem mind egyszerű földi halandóknak készültek. A listavezető zárt végű alap jegyeit már csak tőzsdén lehet megvásárolni, ahol ritkán forog.
A második legjobb hazai termék, a Platina Pí (Concorde) privátbanki ügyfelek számára van fenntartva, akárcsak a külföldi befektetési jegyek egy jelentős része. Másrészt ez utóbbiak csak devizában vásárolhatók meg, a hazai alapoknál jellemzően - de nem feltétlenül mindig - magasabb forgalmi jutalékok mellett. Végül ne feledkezzünk meg az általános intelemről: a múltbeli hozamok semmiféle garanciát nem jelentenek a jövőre nézve. (Az alapok legfrissebb egy éves hozamát lásd a 18. oldalon.)
