Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A napokban jártak le a K&H Fix Plusz 5. és a K&H Fix Plusz 7. tőke- és hozamvédett alapok, amelyek 38,34, illetve 28,36 százalékot fizetnek, mintegy 3,5, illetve 3 éves működés után, november 26-tól, illetve 30-tól. Annak idején mindkettő 24 százalékos minimális hozamot (és 70 százalékos maximumot) ígért, ezek között az értékek között az S&P-500 amerikai, az FTSE-100 nagy-britanniai, az EuroStoxx-50 nyugat-európai és a Nikkei-225 japán indexek emelkedésének számtani átlaga járt a befektetőknek. Az alapkezelő szerint a konstrukciók teljesítménye meghaladta az átlagos betéti kamatszintet és az inflációt. Számításaink szerint ezzel az 5-ös sorozatszámú alap évi 9,60, a 7-es pedig 8,57 százalékos éves hozamot ért el pénzforgalmi nézőpontból kalkulálva, a jegyzés utolsó napja és a tényleges kifizetés napja között. Ez az akkori - kisbefektetőknek szóló - lakossági betéti vagy állampapírhozamoknál magasabb némileg, az irányadó - intézményi befektetők által alakított - 9,85 és 8,80 százalékos állampapírhozamoknál (nullkupon-hozamgörbe) ugyanakkor kissé alacsonyabb. Akkoriban ugyanis a kamatszint relatíve magas volt, a jegybanki alapkamat 11,5, illetve 10,5 százalékot tett ki.
November közepén lejárt a Dollár Fix 5 nevű alap is, amely két évre 8,16 százalékot fizet dollárban az eredeti menetrend szerint. Miután a dollár sokat veszített az értékéből az utóbbi időben, nyilván a dollártulajdonosok nagy általánosságban aligha boldogok, de ez korábbi döntésük következménye. (Az alapnál a magas fix kamatot egy opcióval kombinálták, így ha a dollár történetesen 232,24 forint fölé erősödött volna, akkor ezen a fix forintárfolyamon fizették volna ki a befektetőket, forintban.)
