Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év vége közeledtével hagyományosan élénkül az ügyfelek megtakarítási hajlandósága is, például sokan feltehetőleg év végi prémiumukat, osztalékelőlegüket igyekeznek befektetni. Ehhez pedig minden pénzügyi csoport szívesen nyújt segítő kezet - a legújabb divatnak megfelelően sokszor részvényárakhoz, indexekhez vagy nyersanyagokhoz kötött hozamú, spekulatív, de legalább az eredeti tőkére védettséget nyújtó alapok, illetve a nagyon hasonlóan működő, strukturáltnak is nevezett kötvények formájában. A mostani "szezonban" már a legtöbb bank is kijátszotta kártyáit, 15 alapot és kötvényt sikerült fellelnünk. (Amióta nincs előírt központi közzétételi hely, nem mindig könnyű rájuk találni.)
A legtöbb helyen előforduló slágertéma a környezetgazdálkodás valamilyen megközelítése (alternatív energia, környezettudatos vállalatok stb.), de a távol-keleti részvénypiac is népszerű, és a konzervatívabb európai részvénypiacok is előfordulnak pár helyen. Igazi kalandtúrának tűnik a 100 dollárt kerülgető olajár mellett a Citibanknál kapható Lehman Brothers-kötvény, amelynek megtérülése kizárólag az olajtól függ, ám nem akárhogyan.
A maximális hozam nem akkor jár, ha az olaj ára minél jobban emelkedik, hanem akkor, ha nem lép ki a november végi kezdőnaphoz képest vett plusz-mínusz 20 százalékos sávból - méghozzá két év alatt egyetlenegy napon sem.
Ahol lehetett, kiszámoltuk a befektetések lehetséges maximális éves szintű hozamait, óva intenénk azonban bárkit attól, hogy csak erre alapozva hozza meg befektetési döntéseit, ezt inkább az összes paraméter ismeretében, komplexen kellene mérlegelni. Ahhoz ugyanis, hogy a maximumot fizesse az alap, sok esetben durva becsléssel az kell, hogy a részvényárak három év alatt kétszeresükre növekedjenek - ez pedig ha nem is lehetetlen, kevéssé valószínű. A tisztánlátást nehezíti, hogy több alapnál még nem határozták meg az úgynevezett részesedési hányadost vagy participációs rátát, amellyel az indexek vagy részvények árnövekedését megszorozzák a hozam számításánál.
Ez jó esetben százszázalékos vagy afeletti is lehet, rosszabb esetben csak 50-70 százalék. Ha például 60 százalék, és egy alap maximális hozama 70 százalék, akkor a meghatározott indexnek nem kevesebb, mint 70/0,6, azaz 116,66 százalékkal kell emelkednie, hogy a maximális hozam járjon. Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha van minimális hozam, akkor a részesedés rendszerint kisebb, hiszen ezt a minimumot is ki kell termelnie az alapnak (vagy kötvénynek) kamatokból, kevesebbet fordíthat részvény- vagy indexopciókra. Ha a maximális hozam magas, valószínűleg úgyszintén, bár ez az adott mögöttes termékek (részvények, indexek stb.) opcióinak aktuális árazásától is függ.
Könnyen kiszámolható, hogy a konstrukciókhoz tartozó akciós kamat és a jegyzési időszak alatt járó diszkontárfolyam jelentősége ebben a buliban felettébb csekélyke. Hiszen ezek rendszerint csak 1-2-3 ezreléket jelentenek, míg a futamidő végén 10-20-30 százalékos különbségek is lehetnek a teljesítményben, a piaci árfolyamok kénye-kedve szerint. További mérlegelendő tényező a költségeké, hiszen nem mindegy, hogy három évig befektetésünk pár ezrelékét vagy pár százalékát fizetjük ki számlavezetési díj és hasonlók címén. Ehhez kapcsolódik a likviditás problémája is: az alapok jegyzése jutalékmentes, a futamidő vége előtti visszaváltásuk viszont kemény dió. A nyílt végű alapok esetében a kibocsátók többszázalékos díjjal próbálják ettől elrettenteni az ügyfeleket, a zárt végű alapoknál pedig általában még súlyosabb százalékokat kell szánnunk némi árengedményre a vevő felé (az aktuális nettó eszközértékhez képest), plusz a brókerjutalékra. A Takarékbank kötvénye és a Citibanknál árult Lehman Brothers-papírok értékesítésénél 0,8-1,5 százalékos eladási jutalékot is felszámolnak.
A variációk számát növeli, hogy egyre gyakoribb, amikor egy konstrukció két-három sorozattal, két-három devizanemben indul, amelyek egyéb paraméterei viszont hasonlók vagy esetleg meg is egyeznek. Ráadásul különböző kamat-, számlavezetési vagy egyéb banki akciók nemcsak újonnan kibocsátott, fix jegyzési időszakban árult papírokhoz köthetők, hanem már létező nyílt végű alapokhoz vagy kötvényhez is, mint ahogy azt a Raiffeisen teszi. (Nála ma is két hónapra akciós kamatot kaphat az, aki az októberben kibocsátott, euró/forint árfolyamhoz kötött kamatú Trend V. kötvényből vagy a Perspektíva, illetve Perspektíva Euró nyílt végű vegyes alapokból vásárol.)
