Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A parlament tegnap szinte egyhangúan elfogadta a "közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló törvény"-t, rövidebb nevén a lex Molt, s ezzel alaposan átrajzolta a tőzsdei társaságok és tulajdonosaik közötti erőviszonyokat.
A Mol OMV általi felvásárlásának megakadályozására született jogszabály elbánik a tőkepiaci törvény azon rendelkezésével, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal olyan lépéseket, amelyek megzavarhatnak egy nyilvános vételi ajánlattételi eljárást. Mostantól az igazgatóságok és felügyelőbizottságok felvásárlás és ajánlat alatt is tehetnek akadályozó lépéseket, például saját részvényt vásárolhatnak, de akár alaptőkét is emelhetnek (persze ha van erről korábbi közgyűlési döntésük). A stratégiai vállalatok esetében ráadásul az ajánlattevőnek, felvásárlónak először saját legfőbb döntéshozó szervével kellene elfogadtatni az ajánlatot. Praktikusan: az OMV-nak először a saját részvényeseit kellene közgyűlésen megkérdezni, tehet-e ajánlatot a Molra.
Az EU-s irányelvhez képest amúgy is igencsak legyengített áttörési szabály is kegyelemdöfést, kap, amelyik cégben állami aranyrészvény van, ott erre ezentúl nem lesz lehetőség. (Azaz, ha az alapszabály előírja, akkor sem törlődnek a szavazati korlátozások automatikusan, ha egy ajánlattevő 75 százalék feletti befolyást szerez.) Ezenfelül ha valaki sikertelen ajánlatot tesz egy cég részvényeire, akkor fél évig nem tehet újabb ajánlatot.
A stratégiai cégek vezető testületeit is bebetonozza a javaslat, azokat idő előtt visszahívni csak háromnegyedes szavazati többséggel lehet. S hogy ez ne örökké tartson, az csak egy utolsó pillanatban jött módosításnak köszönhető, amely szerint egyszerű többség elég a leváltáshoz, ha öt évnél hosszabb vagy határozatlan időre vannak megválasztva a testület tagjai.
A törvény törli a gazdasági társaságokról szóló törvény előírását is, amely 10 százalékban maximálja az egy-egy cég által vásárolható sajátrészvény-mennyiséget. Így a jövőben - megfelelő közgyűlési döntéssel és erre alkalmas pénzügyi helyzetben - az összes tőzsdei cég szabadon, korlátozások nélkül vásárolhat majd saját részvényeket. Ezenkívül ismét lehetségessé válik, hogy egy-egy részvénytársaság alapszabályában korlátozza az egyes részvényesek által leadható szavazatok mennyiségét.
