Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újszerű formában, határozat, esetleg állásfoglalás helyett körlevélben nyilatkozott a Pénzügyi Felügyeletek Állami Felügyelete (PSZÁF) arról, hogy egyes meg nem nevezett indexalapok esetében milyen magatartást nem tart elfogadhatónak (feltehetően a jogszabályok hiányosságai miatt). Az írás lényegében arról szól, hogy az indexalapok - amelyek egyébként definíciószerűen valamely értékpapírindex összetételét a lehető leghűbben követni hivatottak - ne tartsanak a szükségesnél több készpénzt. A felügyelet felsorolt érveiből arra lehet következtetni, hogy egy vagy több alapkezelő nem a kívánatos a gyakorlatot folytatja. (Feltehetőleg visszaesés alkalmával inkább készpénzt tartanak, nem követik teljesen hűen az indexet, így próbálva ráverni versenytársaikra.)
A PSZÁF szerint nem érv a viszonylag magas készpénzállomány tartására az, hogy egy alapnak költségfizetési kötelezettségei lesznek, legalábbis nem hetekkel a fizetési határidő előtt. Sőt, még az sem mindig, ha az alapból kiszállni kívánó befektetőket kell kifizetni, azaz hogy nem idő előtt. (A tőzsdei részvényeladásokból három nap alatt pénzhez jut az ügyfél.) Az írás szerint a gyakorlati tapasztalatok és a piaci folyamatok figyelemmel kísérése kellő támpontot adhat az alapkezelőnek a likvideszköz-szükséglet felméréséhez, tervezéséhez. Az alapkezelőknek maximálisan törekedniük kell a profiltiszta, a befektetők felé kommunikált befektetési célú alapok kialakítására, hiszen az ügyfelek a célok ismeretében és alapján vásárolják meg és értékesítik a papírokat.
