Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Hagyjon fel minden próbálkozással, amely az OMV-vel való potenciális tranzakció aláásására irányul - szólította fel levelében egyértelműen a Mol menedzsmentjét a cégben mintegy százmillió eurós részesedéssel rendelkező Centaurus Capital Ltd. vezetője, Randel Freeman. Korábban a mind az OMV-ban, mind a Molban részesedéssel bíró Templeton Asset Management elnöke, Mark Möbius is kifejtette, hogy a Mol-OMV üzletben van ráció és a két cég vezetésének mindenképpen a tárgyalóasztalhoz kellene ülnie. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a 32 ezer forintos ajánlat csak akkor lenne vonzó, ha tudni lehetne, hogy nem kell jelentős eszközeladásokra sort keríteni (ehhez az érintett országok versenyhivatalainak álláspontját kellene ismerni), hiszen csak így járhat jól mindkét olajcég.
A Centaurus a CEZ-zel tervezett ügyletben támogatná a Mol menedzsmentjét, de egyben felszólítja arra is, hogy az OMV 32 ezer forintos ajánlatából kiindulva ne kössön üzletet 32 ezer forintos ár alatt.
Martin Bartenstein osztrák gazdasági miniszter ugyanakkor a Financial Times Deutschlandnak adott interjújában a magyar kormánynak javasolta, hogy vegyen 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvényt a Molban a stratégiai vállalatokat védő jogszabály - szerinte a tőke szabad áramlását akadályozó - elfogadása helyett. Szerinte ezzel lehetne biztosítani, hogy a két cég összeolvadása egyenlő partnerek egyesülése révén jöjjön létre. Politikai támogatásban ugyanakkor - úgy tűnik - egyik fél sem szenved hiányt, hiszen Bartenstein nyilatkozatára Kóka János gazdasági miniszter azonnal közleményt adott ki, amelyben bírálta, hogy osztrák kollégája ilyen módon lobbizik az OMV érdekében. A Molt szerinte államosítás helyett inkább hagyni kell magáncégként működni, hiszen úgy jóval hatékonyabb. Magyarország nem érdekelt sem a visszaállamosításban, sem egy regionális monopólium kialakításában. (Azt nem tartalmazza a közlemény, de vélhetően nem elhanyagolható szempont, hogy a 25 százalék megvásárlása több milliárd euróba kerülne, amit a költségvetés jelenlegi helyzetében nehéz lenne előteremteni.)
A jogszabályt, amit lex Mol néven emlegetnek, az országgyűlés sürgősséggel vélhetően már jövő hétfőn el fogja fogadni, tegnap ugyanis sikerrel lezárult a módosító indítványok megtárgyalásának szakasza, csak a végszavazás van hátra. Megszavazása után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint csupán úgy lenne esélye az OMV-nak az ügylet sikeres lezárására, ha az Európai Bizottság is beleavatkozna az ügybe az osztrák cég oldalán. Ők hívják fel a figyelmet arra is, hogy a megszólaló befektetési alapok kezelői összesen sem rendelkeznek a Mol öt százalékával, így még egy rendkívüli közgyűlést sem tudnak összehívatni, nemhogy a 10 százalékos szavazati korlát eltörléséről eséllyel szavazni (amit az állami aranyrészvény jelenleg alighanem meg is vétózna).
A médiában folytatott háborúból a Mol sem akart kimaradni. Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy az alapkezelők felvetéseire azért nem tudnak érdemben reagálni, mert 32 ezer forintos hivatalos ajánlat valójában nincsen, csupán egy OMV-levélről van szó, amit az osztrák olajcég maga sem szánt nyilvános ajánlatnak. Ugyanakkor az OMV mintájára maguk is tárgyalásokat kezdeményeznek saját nagyrészvényeseikkel abból a célból, hogy tisztázzák a Mol álláspontját az esetlegesen vitás kérdésekben.
