Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kilencmilliárd euró áll készenlétben az OMV-Mol egyesülés finanszírozására - mondta Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója kedden egy telefonos sajtókonferencián, miután a cég kora reggel bejelentette: a Mol 20,2 százalékos részvénycsomagjának birtokában "olyan helyzetben van", hogy kész vételi ajánlatot tenni a Molra, papíronként 32 000 forintért. A vételár 43,6 százalékos részvényfelárat jelent a Molban történt spekulatív befektetések kezdete előtti, azaz 2007. május 21-i 22 290 forintos torzítatlan részvényárhoz képest, illetve 18,7 százalékos részvényfelárat a tegnapi záróárhoz képest. Ezen túlmenően az osztrák társaság hajlandó az ellenérték 25 százalékáig saját részvényeket felajánlani - fogalmaz az osztrák olajtársaság tegnap kiadott közleménye, amely kiemeli, technikai akadályok miatt nem tud a részvények megszerzésével szavazati jogok révén megvalósuló irányítást szerezni a Molban, ezért tárgyalásos úton keresi a lehetőséget az érintett kulcsszereplőkkel.
Az ajánlat megtételére két feltétellel kerülhet sor: el kell törölni a tízszázalékos szavazati korlátot és rendezni kell a menedzsment ellenőrzése alatt levő mintegy 40 százaléknyi Mol-részvény sorsát - például bevonással. Ha ez megtörténik, a sikeres OMV-ajánlat csak két feltételtől függhet: a szavazatok legalább 50 százalékának megszerzésétől és az EU versenyjogi jóváhagyásától. Utóbbira vonatkozóan az OMV már előzetes fúziókontroll-eljárást kezdeményezett az Európai Bizottságnál, amelyből eddig az derült ki, hogy bizonyos eszközöket az egyesített társaságból értékesíteni kellene ugyan, de az OMV véleménye szerint ezek a nyerhető előnyökre lényegi hatással nem bírnak. Az egyesülés számításaik szerint mintegy 400 millió euró szinergiahatással járna.
Az OMV elképzelése szerint egy sikeres frigy után a közös vállalkozás mind Ausztriában, mind Magyarországon tőzsdei társaság lenne, a felügyelőbizottságában jelentős - a négy tagból kettő - magyar képviselettel. A közös társaság legnagyobb üzletágának központja pedig Budapestre kerülne a javaslat szerint.
A Mol nem lepte meg a piacot, és kapásból elutasította az OMV-t. A hazai társaság szerint "a lépés illeszkedik az OMV eddigi egyoldalú és barátságtalan lépéseinek sorába". A megkeresésben foglaltakat a Mol nem tartja megfontolásra érdemesnek, s nem kíván tárgyalásokat kezdeni az osztrák céggel. A Mol szerint az ajánlatnak nem minősülő szándéknyilatkozat "lényegesen alulértékeli a Mol üzleteit és kilátásait".
A magyar kormány részéről Daróczi Dávid kormányszóvivő elmondta, hogy a kabinet korábban két dolgot jelzett: egyrészt azt, hogy az osztrák vállalat addigi akcióit ellenséges felvásárlásnak tekinti, másrészt azt, hogy több más európai uniós tagállamhoz hasonlóan fontosnak tartja, hogy a stratégiai jelentőségű vállalatok esetében legyen lehetősége megakadályozni, ha az adott vállalatban egy külföldi állam próbál befolyást szerezni. Ez utóbbit tekintve nem változott a magyar álláspont, az ezt a célt elérni hivatott törvényjavaslat pedig már az Országgyűlés döntésére vár - közölte.
A lex Mol tehát valószínűleg megszületik és az OMV várhat tovább arra, hogy a piac vajon kikényszeríti-e valamilyen módon az egyesülést. Ennek - úgy tűnik - éppen a piaci szereplők nem adnak túl nagy esélyt, bár a Mol-árfolyam tegnapi, mintegy 3,5 százalékos emelkedése - miközben az OMV tőzsdei ára 5 százalékkal zuhant - akár ennek ellenkezőjére is utalhat. A nyilvános vételi ajánlatra még várni kell, a Mol-menedzsmentnek azonban az eddigieknél is nehezebb lesz megmagyaráznia, hogy miért is nem éri meg a részvényeseknek 32 ezer forintért megválniuk papírjaiktól. Erre csak a még nyereségesebb működés és magasabb tőzsdei árfolyam lehetne igazi magyarázat...
