Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szándéknyilatkozatot írt alá tegnap a prágai CEZ és a Mol stratégiai szövetség létesítésére - jelentette be közleményben a Mol, megerősítve ezzel lapunk előző napi hírét. A szövetség keretein belül a két társaság erőműveket épít és működtet majd közösen, miközben a CEZ megszerzi a Mol részvényeinek legfeljebb 10 százalékát. A részvénytranzakció végleges ára és mennyisége várhatóan két hónapon belül derül ki, ha aláírják a végleges megállapodást. A szándéknyilatkozat maximum 10 százaléknyi, a Mol tulajdonában levő saját részvényről szól (jelenleg a cég utolsó közleménye szerint 8 millió 537 ezer 642 részvény van a cégnél, de ez folyamatosan növekszik). Ugyanakkor a közlemény további pénzügyi tranzakciókat is említ, amelyek a részvényügylettel kapcsolatban felmerülhetnek, ezek jelenleg nem publikusak. A mostani megállapodás nem szól arról, hogy a Mol is szerezne tulajdont a CEZ-ben, kereszttulajdonlásról egyelőre nincs szó.
A két társaság közötti együttműködés első lépése várhatóan két gáztüzelésű erőmű építése lesz a Mol százhalombattai és a Slovnaft szlovákiai finomítójának területén (Pozsonyban már működik egy korosabb, 160 megawattos erőmű a Slovnaft üzemében).
Ezzel a Mol tovább növelheti finomítóinak komplexitását és csökkentheti energiaköltségeit a közlemény szerint. A CEZ ugyanakkor beléphet áramtermelőként a számára fontos szlovák és magyar piacra, ahol eddig nem tudott terjeszkedni, a Mollal szövetségben viszont tovább növelheti jelenlétét Közép- és Délkelet-Európában, ahol a Mol már jelen van.
Az OMV által fenyegetett Mol-menedzsmentnek tehát úgy tűnik, sikerült egy igen erős szövetségest találnia az osztrák olajvállalattal szemben. A CEZ piaci kapitalizációja több mint 30 milliárd dollár, ez több mint a kétszerese a 14 milliárdos Molnak és jóval nagyobb a 18 milliárdos OMV-nél is. A két cég természetesen egyetlen szót sem ejtett a szándéknyilatkozattal kapcsolatban az OMV-ről, sőt Ferencz I. Szabolcs, a Mol igazgatója a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, hogy március óta folynak a tárgyalások a két cég között. Ugyanakkor a szándéknyilatkozat aláírását vélhetően - legalábbis a Mol részéről biztosan - elősegítette, hogy az OMV 18 százalék fölé növelte részesedését a Molban és tárgyalásokat akart kierőszakolni annak menedzsmentjével.
Az OMV-nek ezután nagyon ügyesnek és gyorsnak kell lennie, ha sikeres ajánlatot akar tenni a Molra, hiszen a CEZ-ügylet után a Mol pénzügyei is rendben lesznek, a tranzakcióval ugyanis a sajátrészvény-vásárlásokra elköltött pénzösszegek mintegy fele vélhetően visszakerül az olajtársasághoz. Eközben a társaság újra megszabadul a 10 százalékos sajátrészvény-vásárlási jogi korlátjától, így szabadon növelheti 50 százalék fölé a közgyűlési támogatottságát a menedzsment, feltéve persze, hogy a megállapodás a CEZ támogatását is biztosítja (ennek ellenkezője nem valószínű). Az árfolyamokra gyakorolt hatásokat a megállapodás részleteinek ismerete nélkül nehéz megbecsülni (az még alá sincs írva). A CEZ részvényeseinek elégedettségét a várható erőműépítések számai és a 10 százaléknyi Mol ára valószínűleg nagyban befolyásolja, míg a Mol esetében inkább csak az ár és az okozhat pozitív hatást, hogy az olajcég tovább vásárolhatja részvényeit. Néhány befektetőben mindenesetre felmerülhet majd a kérdés, hogy miért jobb a 37,5 százalékban állami tulajdonú osztrák OMV helyett a 67 százalékban állami tulajdonú cseh CEZ-zel társulni, de annyi bizonyos, ezzel nőtt a Mol mint magyar blue chip hosszú távú túlélésének esélye...
