Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai olajcég 87,9 milliárdos üzleti eredménye nagyjából megfelelt az elemzői várakozásoknak, ezzel nem okozott a piacnak csalódást még akkor sem, ha a tavalyi év hasonló időszakának 102 milliárdot meghaladó üzleti eredményéhez képest 14 százalékos elmaradást mutat. A nettó eredmény viszont 66 százalékkal maradt el a tavalyitól, és az elemzői várakozások 40,7 milliárd forintos konszenzusát sem közelítette meg túlságosan. Ez lehetne akár csalódást keltő is, az oka azonban nem az olajcég rendes üzleti működéséből, hanem a Magnoliához kihelyezett részvényekhez kapcsolódó opciós jogok átértékeléséből fakadt. Ez egy nem realizált pénzügyi tétel, amit a gyorsjelentés megjelenése előtt 25 milliárd forint körülire becsültek, ezzel szemben – a Mol-részvények váratlan tőzsdei áremelkedése miatt – valójában 36,8 milliárd forint veszteséget okozott (ezt egy esetleges részvényáresés esetén visszanyeri a társaság).
A háromhavi teljesítményt befolyásoló egyéb tényezőket nagyjából jól meglehetett jósolni. Előre látható volt a napi kitermelés 12 százalékos csökkenése miatt bekövetkező 9,6 milliárd forintos (30 százalékos) eredmény-visszaesés a tavalyi év hasonló időszakához képest a kutatás-termelés üzletágban, amihez a dollár gyengülése is hozzájárult. Ugyanez a hatás okozta, hogy a feldolgozás-kereskedelmi üzletág csak 57,1 milliárdos eredményt hozott, 17 százalékkal alacsonyabbat a tavalyi második negyedévinél.
Több mint háromszorosára, 12,2 milliárdra nőtt viszont a petrolkémia-üzletág negyedéves profitja, így az idei első félévben ez a terület 24,8 milliárd forint üzleti eredményt hozott, ami több, mint tavaly az egész évben. Azonban ez is előrelátható volt. A félév során ugyanis 26 százalékkal javult a petrolkémiai margin, a korábbi beruházásoknak köszönhetően volumenben is 6 százalékkal nőtt az értékesítés, és az egyéb üzletágak teljesítményére kedvezőtlenül ható gyenge dollár–erős euró páros is pozitívan befolyásolta a dollárban vásárló, de euróban értékesítő üzletágat. A gázüzletág 14 százalékkal, 6,4 milliárd forintra javult, ami azonban a csoporton belül meglehetősen kicsi tétel.
A Mol gyorsjelentése első ránézésre megijeszthette a befektetőket, a nettó profitban mutatkozó jelentős eltérés a várakozásoktól azonban nagyrészt egyszeri, nem realizált tételeknek volt betudható, így Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője szerint érdemesebb inkább az üzemi eredményre figyelni, ami már megfelelt a várakozásoknak. Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline elemzője a felvásárlási történet kapcsán megjegyzi, hogy számításai szerint a Mol működése alapján nem ér többet 25 ezer forintnál, ez azonban a befektetőket jelenleg nem nagyon érdekli, mindenki a felvásárlási híreket figyeli. Az elemző hozzáteszi, hogy július-augusztusban valamelyest szűkültek a finomítói marginok, ami majd negatívumként jelentkezhet a következő gyorsjelentésben.
Mindezekből kiderül, hogy a Mollal kapcsolatban az elmúlt két hónapban bekövetkezett események közepette valószínűleg ennek a gyorsjelentésnek lesz a legkisebb hatása az árfolyamra, amelyet sokkal inkább még mindig a felvásárlási spekulációk fognak mozgatni. A természetes irány az elemzők többsége szerint – amit ez az eredmény is alátámaszt – az árcsökkenés kellene legyen, hiszen az OMV bevásárlása és az azt kísérő spekulációk miatt még mindig legalább 3-5 ezer forintos többlet van az árfolyamban. Ha ezek ismét feltámadnak, az újabb támaszt adhatna az árnak.
