Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
– Sajtótájékoztatóján a Mol és az OMV egyesüléséről beszélt. Ha ez megvalósulna, ön szerint a Mol továbbra is magyar tőzsdei cég maradna?
– Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy a Mol jelenléte a Budapesti Értéktőzsdén nagyon fontos. Arról korai lenne beszélni, hogy melyik tőzsdén és milyen részvények forognának, ha az általunk kezdeményezett tárgyalások sikeresek lennének, hiszen azok még el sem kezdődtek a Mol-menedzsment ellenállása miatt. Ugyanakkor bármilyen formáját el tudjuk képzelni a tőzsdei jelenlétnek, éppen ez az egyik fő kérdés, amit a tárgyalások megindulása esetén elsőként kellene tisztázni. Annyi bizonyos, hogy az irányításban két központú, közös menedzsmenttel bíró céget képzelek el, amely sokféle formában jelen lehetne a tőzsdén.
– Mit tennének a mintegy 38 százaléknyi, közel 4 milliárd eurót érő Mol-részvénnyel, amivel a közössé alakuló vállalat rendelkezne?
– Ez a kérdés szintén túl korainak tűnik a dolgok jelenlegi állása mellett, ugyanakkor ez is fontos napirendi pont lehetne az esetleges tárgyalásainkon.
– Hogyan kívánja megnyerni az egyelőre elég ellenségesnek mutatkozó magyar politikusok támogatását? A részvények megszerzése mellett az OMV most futó reklámkampányával a magyar szívekre igyekszik hatni, talán ez segíthet?
– Új elképzelés mellett szeretnénk érvelni, ami arról szól, hogy a jövő Közép-Európában is az integrált olaj- és gázvállalaté, amelynek globális kitermelési portfóliója van. A nacionalista elképzelések a múlté, az OMV nem osztrák, hanem nemzetközi cég, munkanyelve is az angol és nem mellékesen menedzsmentjében is sok magyar dolgozik.
– A Mol nyilvánosan is hangoztatott két fő ellenérve az OMV részbeni állami tulajdona és a Mol nagyobb hatékonysága. Önnek mi ezekről a véleménye?
– Az állam az egyik részvényesünk, ezek azonban közönséges részvények, semmilyen elsőbbségi joggal nem bírnak, nem aranyrészvények.
folytatás a 10. oldalon ä
ä folytatás a 9. oldalról
Részvényeink több mint 50 százaléka szabadon forog a tőzsdén. Ebben semmi különös nincs, nézze meg Olaszországot, Franciaországot, ahol szintén jelentős állami tulajdonnal is bíró olaj- és energiavállalatok vannak. Mi pedig a Petrom nélkül számolva hatékonyabbak vagyunk.
– Létezik a két fő részvényesük között megállapodás esetleges együtt szavazásról, közös fellépésről?
– A két fő részvényesünk között természetesen van megállapodás, én azonban ennek nem vagyok részese, így beszélni sem akarok róla, ugyanis ez nem a menedzsmentre tartozik. A menedzsment élesen szét van választva a tulajdonosoktól, hogy ne legyen érdekkonfliktus.
– Említette, hogy a részvényesek támogatását élvezi. Kaptak valamilyen formális felhatalmazást korábban a Mollal kapcsolatos terveik megvalósításához?
– Igazgatósági döntéseink nem nyilvánosak, de a részvényeseink támogatják az elképzeléseinket.
– Magyarországon még mindig zavart okoz az, hogy az OMV 18,6 százalékos tulajdoni arányának bejelentése mellett a Bank Austria mint letétkezelő is bejelentett egy azonosítatlan, közel 6 százalékos részvénycsomagot. Sokan tartanak attól, hogy ez is egy olyan, végül önökhöz kerülő részvénycsomag, amely közel vinné önöket a 25 százalékhoz.
– Ez a csomag a mi 18,6 százalékunk része és ennyi az összes Mol-részvény, amivel közvetve vagy közvetlenül rendelkezünk. Nincs több és egyelőre nem is veszünk többet, tárgyalni szeretnénk.
– Mit gondol a Mol meghirdetett új stratégiájáról?
– Ez a régi stratégia aktualizált változata. Én nem szeretnék véleményt mondani róla, ez a piac dolga, az bizonyos azonban, hogy meghirdetésekor az árfolyam lefelé mozdult el.
