Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal folytatódik a harc a Mol és az OMV között. A Mol tegnap reggel közleményben és sajtótájékoztatón tette közzé, hogy az OMV-től június 25-én levelet kapott, amely a cég felvásárlását célzó előzetes és feltételekhez kötött megkeresését – többek között az igazgatóság egyetértését – tartalmazta. Ezt a tegnapi nappal a Mol igazgatósága a nyilvánosság előtt is elutasította, kéretlennek és barátságtalannak minősítve azt. Thomas Huemer, az OMV szóvivője erre reagálva különböző hírügynökségeknek azt nyilatkozta, hogy az OMV június 25-ei levele semmilyen átvételi ajánlatot nem tartalmazott, a Mol vezérigazgatójának reakciója pedig arra utal, hogy a Mol vezetése még mindig az érzelmi megközelítéshez ragaszkodik.
A két olajtársaság tehát csak a nyilvánosság előtt, illetve levélben tárgyal egymással, úgy tűnik, meglehetősen ellenséges hangon. A nyilatkozatokból nehéz eldönteni, ki mit mondott valójában, a szóban forgó leveleket pedig eddig egyik fél sem tette közzé.
A Mol ugyanakkor nemcsak sajátrészvény-vásárlással, de meggyőzéssel is igyekszik harcolni a részvényesek kegyéért. Egyrészt kijelentette, hogy a jelenleg 20 százalék körüli osztalékfizetési rátát a korábban tervezett 30 százalék helyett 40 százalékra növelné – a befektetési lehetőségek függvényében már 2008-tól.
Ez meglehetősen gáláns ígéret az osztalékfizetésben eddig nem nagyon jeleskedő olajtársaságtól (a Mol saját számításai szerint a június 22-én bejelentett sajátrészvény-vásárlási program kezdete óta összesen mintegy 1,6 milliárd dollárt juttatott vissza a részvényesekhez).
Másrészt a Mol közzétette saját, önálló, felülvizsgált növekedési tervét 2011-ig. Ebben az EBITDA évi 6,5 százalékos növelését tűzi ki célul, ami így 2011-ben már elérheti a 2,9 milliárd dollárt. A korábban 2010-re kitűzött 3,5 milliárd dollártól ez annyiban különbözik, hogy nem tartalmazza még az INA számait, és semmilyen más addig végrehajtott akvizíciót sem.
Ezt a növekedést a finomítás-kereskedelem szegmensben új beruházásokkal kívánja elérni a társaság (2011-ben előreláthatóan már 15 millió tonnás olajfeldolgozó-kapacitással és 50 százalékos dízelkihozatallal rendelkezik a Mol-csoport). A kutatás-termelésben az orosz és pakisztáni termelés jelentős felfutását várják 2009–2011-re. A petrolkémia szegmensben a TVK és a Slovnaft petrolkémiai tevékenységének egyesítése hozhat évi 8 százalék EBITDA-növekedést. A gázüzletben a bővülés várhatóan a 10 százalékot is eléri majd, elsősorban a magyar–horvát és magyar–román vezetékek összekapcsolásával megduplázódó gáztranzit miatt. Mindezeket a következő három évben 5,3 milliárd dollár beruházással érik majd el.
Míg a Mol egyre fényesebb jövőt jósol a társaságnak, az OMV arról nyilatkozott, hogy a két társaság „kombinációja” (az osztrák olajcég csak barátságos közeledésről beszél és tagadja az ellenséges felvásárlást) szolgálná igazán mindkét társaság részvényeseinek érdekeit. A Mol stratégiáját a sajátrészvény-vásárlással, beruházással és magas osztalékfizetéssel összességében megvalósíthatatlannak látja, viszont lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában egyértelművé tette, hogy ellenséges felvásárlási kísérlet jelenleg nincs napirenden. Igaz, eközben egyes meg nem erősített információk szerint Megdet Rahimkulov újra jelentős, mintegy háromszázalékos Mol- tulajdonossá vált...
