Az utóbbi néhány hónaphoz hasonlóan júniusban is élénk volt a hazai befektetési alapok iránti kereslet, a Bamosz (Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége) statisztikája szerint 44 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be ilyen instrumentumokba, amit még a tőke 22 milliárd forintnyi hozama is növelt, így már 2823 milliárd forintot kezelnek bennük. Csupán egyetlenegy alapfajtánál, az ingatlanalapoknál volt némi visszaesés, minden más kategóriában bővülés történt. Mind forintban, mind százalékban most a kötvényalapok bizonyultak a legkapósabbaknak, de keresték a legkevésbé kockázatos pénzpiaci konstrukciókat is. A részvényalapok vagyona is nőtt valamelyest, ám ez teljes egészében a kedvező árfolyamoknak volt köszönhető, az ügyfelek ugyanis 700 millió forintot még ki is vontak onnan (ami történelmi csúcsokon és a közelében levő árfolyamoknál végül is egyáltalán nem illogikus lépés). Az új konstrukcióknak köszönhetően ismét bővülgetett a korlátozott kockázatú garantált alapok piaca is.
Ami az első félévet illeti, hasonló folyamatokat lehetett megfigyelni végig: a folyószámlaszerűen működő pénzpiaci alapok népszerűsége töretlen, a kötvényalapok pedig másfél éves fogyogatás és stagnálás után idén némileg kezdenek magukhoz térni, minden bizonnyal a lassú, de határozott hozamcsökkenési tendencia miatt. A részvényalapok általában csak szerény, havi 1-2 százalékos bővülést tudnak felmutatni, azt is inkább az árfolyamok emelkedése, mint friss pénzek beáramlása miatt. (Ráadásul azokban gyakoriak az intézményi pénzek is, főleg biztosítói, nyugdíjpénztári vagyonok.) Az ingatlanalapok őszi, hatszázmilliárd forinthoz közeli rekordjuk után lassan, de folyamatosan morzsolódnak lefelé.
A garantált alapok végképp meghonosodni látszanak, már 88 működik belőlük, annak ellenére, hogy az elsők már le is jártak. A korábban inkább marginális szerepre kárhoztatott vegyes alapok is reneszánszukat élik az utóbbi időben: a félév során tőkéjük több mint 50 százalékkal emelkedett. Az olyan „nyalánkságok” – speciális alapok –, mint például a származtatott ügyletekre specializálódók szerepe egyelőre nálunk rendkívül csekély, az összes tőke egy százalékát sem érik el.
