Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Mol igazgatóságának köszönhetően nagy jelentőségű bejelentéssel zárult a hét. A társaság a tőkeszerkezet optimalizálására hivatkozva 10 százalékos sajátrészvény-csomagjának 80 százalékát kölcsönadta az OTP-nek, s egyben arról értesítette a befektetőket, hogy ugyanilyen nagyságú vételi megbízást adott az ING Banknak. A Rahimkulov-vásárlások után lassan lenyugvó Mol-piacot érthető módon felbolygatta a bejelentés, a várható pótlólagos kereslet megjelenése hatalmas vételeket generált, így a papír 26 ezer forinton zárt, ami közel 8 százalékos emelkedést jelentett.
A társaság ezzel kapcsolatos bejelentése több érdekes dolgot is tartalmazott. Az igazgatóság elismeri, hogy az olajipari eszközök piacán bekövetkezett hatalmas áremelkedések miatt az olajtársaság régóta nem képes a készpénzállományához képest tőle elvárható akvizíciókat végrehajtani. Az elmúlt időszakban lezárt tíz kisebb vásárlással saját terveit sem teljesítette (hát még a piac gyakran túlzó elvárásait). Ezért – hiába az egyébként az elmúlt hetekben bejelentett százmilliárdos nagyságrendű beruházási program – tőkeszerkezetének hatékonysága romlott, az utolsó negyedév végén 876 millió dollár nettó betétesi pozícióba került. Az igazgatóság ezért a részvényesek elvárásaira hivatkozva úgy döntött, hogy a nemzetközi piacon egyébként megszokott, de Magyarországon eddig még nem alkalmazott sajátrészvény-visszavásárlási programot fogja alkalmazni.
A döntés meghozatalánál a Mol igazgatóságának ugyanakkor szembe kellett néznie a magyar jogszabályok által támasztott korláttal, ami 10 százalékban és egy évben maximálja az egy társaság által tartható saját részvények mennyiségét. A Molnak pedig – mióta az államtól megvette annak utolsó részvénycsomagját – ez a mennyiség már megvolt.
Ráadásul a saját részvények bevonására eddig nem kapott felhatalmazást a közgyűléstől, így csak úgy tudott volna vásárolni, ha közben el is ad. A társaság, amely eddig is élenjárt Magyarországon abban, hogyan lehet a 10 százalékos korlátot megkerülni (ilyen volt például a Magnólia konstrukció), most új megoldást talált ki: a kölcsönadást. Az OTP Bankban készséges partnerre talált, amely még díjat is hajlandó azért fizetni, hogy a Mol 8 millió 757 ezer 362 részvényét kölcsönvegye és ezzel egyben megalapozza most induló értékpapír-kölcsönzési üzletágát (az OTP-nek már egyébként is volt 995 ezer részvénye, így befolyása 9,089 százalékra nőtt, amit az be is jelentett). A Mol pedig azonnal belekezdhetett a vásárlásokba, és egyben bejelentette, hogy a következő rendes közgyűlésen felhatalmazást kér a saját részvények bevonására és a további sajátrészvény-vásárlásokra.
A megoldás eredményeképpen a Mol-árfolyam még a Rahimkulov-vásárlások bejelentését is meghaladó szárnyalásba kezdett, amivel az utóbbi időben a piacon többször is felvetett felvásárlás esélye csökkent. Az értékpapír-kölcsönzési üzletág megindítása pedig valószínűleg az OTP-részvényeseknek is tetszhetett, hiszen az ár ott is markánsan emelkedett. Persze lehet, hogy ott is a Rahimkulov-vásárlások hatnak inkább (ezekről megerősített információ eddig nem látott napvilágot). Annyi bizonyosan elmondható, hogy a pénteki üzlettel az orosz befektető járt a legjobban, aki még a tőle megszokottnál is jobb érzékkel találta meg a megfelelő pontot a Mol-vásárlásokra. Hacsak nem ő volt az oka a későbbi fejleményeknek...
