Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Miközben tavaly a hazai befektetési alapok vagyona 35 százalékkal bővült, az alapkezelők kezelésében levő összes vagyon (nyugdíjpénztári vagyonnal, biztosítói tartalékokkal együtt) pedig 28 százalékkal növekedett, a társaságok árbevétele 38 százalékkal ment fel. Vagyis úgy tűnik, némileg növekedhetett az általuk felszámított átlagos díj szintje, bár az év végi adatok pillanatfelvételek, míg a díjakat év közben folyamatosan vonják, így ebből még korai lenne következtetéseket levonni. A cégek eredménye a bevételhez nagyon hasonló mértékben, 39 százalékkal emelkedett – derül ki adatgyűjtésünkből. Mivel az alapkezelők más tevékenységet nem végezhetnek, a bevételek túlnyomó része a felszámított díjakból kellett származzon, a képet csak kismértékben torzíthatják kamatjellegű bevételek.
A tavalyi, meglehetősen jó év persze nem egyformán érintette a cégeket, de érdemleges vesztesége egyiknek sem volt (két kisebb cég nulla körüli eredménnyel zárt), sőt majdnem mindegyik számottevően javított eredményén.
Ebből a szempontból a csúcstartó az MKB, eredménye ötszörösére nőtt, de a duplázás sem volt ritkaság. Azt mindenesetre az ilyen számok közlésekor mindig meg kell említeni, hogy az egyes pénzügyi csoportok viszonylag szabadon alakíthatják bevételstruktúrájukat, vagyis a különböző díjak megszabásánál – alapkezelői díj, forgalmazói díj, forgalmi jutalék, számlavezetési díj –, arányuk kialakításánál bizonyos értelemben előre eldől, mennyi bevétel keletkezik majd a banknál, a brókercégnél, és mennyi az alapkezelőnél.
Úgy tűnik, tulajdonosaik általában eléggé feltőkésítettnek tekintik a hazai alapkezelőket, erre utal, hogy a bő 19 milliárd forintos összes eredményből kevesebb mint egymilliárd maradt náluk, a többit osztalékként kifizették. A csúcstartó ebben is, mint több más téren, az OTP Értékpapír Alapkezelő, amely több mint nyolcmilliárdot fizetett ki (árbevétele és nyeresége ugyanakkor átlag alatti mértékben nőtt tavaly), jelentős részben korábbi évek eredményei terhére. De jó néhány más cégnél is a teljes éves eredményt vagy még többet osztottak ki.
Az alappiaci elemzések általában a társaságok által kezelt vagyont szokták alapul venni a piaci részesedés vizsgálatához, már csak azért is, mert a többi vagyonról szóló adatok – nyugdíjpénztárak, biztosítói pénzek, egyéb portfóliók állománya – nem publikusak. Az árbevételi számok ugyanakkor ezt a kört is lefedik, azok alapján pontosabb kép nyerhető a hazai vagyonkezelési piacról. (Nyilván nincsenek azonban benne ebben a körben a nyilvános alapokat nem kezelő alapkezelő vagy vagyonkezelő társaságok, amelyeknek nem kötelező mérlegadatokat közzétenniük.) Az árbevétel alapján valamivel kevésbé koncentrált a hazai piac, mint egyébként, jól látszik ez például az Aegon számain, amelynek csak 1,8 százalékos a részesedése az alapok vagyonából, árbevétele viszont – nyilván az egyéb portfóliók nagy súlyának köszönhetően – az összesnek majdnem 12 százaléka. De a piacvezető OTP-csoport súlya is más, számottevően magasabb árbevétel-alapon.
A társaságok adatait összeszedni egyébként, az internet térhódítása ellenére – vagy éppen amiatt, – már-már sziszifuszi feladat volt. Év eleje óta ugyanis, amióta szabadabban eldönthetik, hogy közzétételi helynek mit választanak, ahány ház, annyi szokás: volt, amelyik kitartott a korábban monopolhelyzetben levő Magyar Tőkepiacnál, van, amelyik saját honlapját használja (ahol sokszor megint egy külön kaland rálelni a megfelelő aloldalra). Megint más a PSZÁF által működtetett, eléggé fapados kivitelű kozzetetelek.hu-t alkalmazza, és volt, aki csak annyit közölt, hogy a dokumentum a székhelyén megtekinthető. Plusz még abban is nagy változatosság tapasztalható, hogy ki milyen adatokat közöl.
