Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szokatlanul nagy üzlettel kezdődött tegnap a Mol kereskedése, még fél tíz sem volt, amikor 1,1 millió részvényre született egy kötés. Az üzlet értéke elérte a 24,5 milliárd forintot, a vevői oldalon a NAPI Gazdaság brókerkörökből származó információi szerint a Megdet Rahimkulov tulajdonában álló Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) állt. Ilyen nagy kötés ezután már nem született, de a kisebb, 100-150 ezer darabos tételek végig jellemezték a kereskedést és a vevői oldalon általában ugyanazt a szereplőt említették. A hirtelen támadt nagy kereslet természetesen az árat sem hagyta érintetlenül, a Mol árfolyama 2,3 százalékkal zárt magasabban, mint az előző napon. A napi Mol-forgalom így megközelítette a 3,6 millió darabot, értéke pedig meghaladta a 80 milliárd forintot (ez a Mol alaptőkéjének 3,3 százaléka).
A Mol iránt hirtelen támadt érdeklődés mögött egyelőre nehéz megmondani, mi áll, hiszen az ÁÉB által lebonyolított vásárlások mögötti tényleges vevő vagy vevők személyét csak találgatni lehet. Ugyanakkor korábbi vásárlásai alapján sokan vélik úgy, hogy ez a vevő Megdet Rahimkulov, a leggazdagabb Magyarországon élő üzletember lehet, aki hasonló módon és mennyiségben vásárolt korábban magyar tőzsdei részvényeket, a nyilvánosság számára követhető esetekben mindig nagy sikerrel (egyszer ő jegyezte meg egy interjúban, hogy az 50 százalékos haszon elérése a minimális cél számára a részvényvásárlásnál). Így vásárolt be korábban a Zalakerámia, a BorsodChem, az Antenna Hungária és a Mol részvényeiből is. Éppen egy évvel ezelőtt vett mintegy 6 százaléknyi OTP-t a 6000–7000 forint közötti ársávban, s az elmúlt időszak áremelkedéseit figyelembe véve csak ezen az üzleten mintegy 50 milliárdot kereshetett (azóta 10 százalék közelébe növelte részesedését a pénzintézetben).
Az üzletember, akinek vagyonát egymilliárd euróra becsülik, szinte mindig jókor lépett, és aki vele egy időben vásárolt, szintén jól járt. A mostani vásárlások mögött természetesen nem biztos, hogy ő áll, a mai forgalom alapján ezt bejelenteni sem kell, így lehet, hogy a mostani vevő személye rejtve marad. Akkor pedig csak a találgatások maradhatnak a vevő személyét illetően. Még kevésbé tudható, hogy – akárki is a vevő – mi vitte rá, hogy éppen most döntsön a Mol vétele mellett. Erről szintén csak piaci feltételezések vannak, ezek közül az egyik a Mol és az Exxon Mobil közötti, napokban bejelentett megállapodást sejti. E szerint a korábbi, meglehetősen szkeptikus álláspont ellenére a Mol is láthat fantáziát a Falcon makói gázleletében, amely a tegnapi vásárlót is motiválhatja. Figyelembe véve Rahimkulov több évtizedes szakmai pályafutását – amelynek egyik állomása éppen a Panrusgaz volt –, nem lenne meglepő, ha fokozottan figyelne a makói árok mélyére...
