A kockázatosabb, nagy mélységben elhelyezkedő és gazdaságosan nem biztosan kitermelhető hazai szénhidrogénkészletek felmérésére készít tanulmányt a Mol Nyrt. az ExxonMobil leányvállalatával, az Essóval közösen. Az úgynevezett nem konvencionális szénhidrogénkészletek olyan gázelőfordulások, amelyek a megszokott két-háromezer méteres mélység helyett hatezer méter körül helyezkednek el. Az ilyen készletek kitermelési lehetőségeiről megoszlik a szakemberek véleménye is, a legtöbben nem tartják gazdaságosan kitermelhetőnek ezeket, de ellenkező álláspontok is vannak.
A mostani partnerség alapja az, hogy az Esso szakemberei tapasztalattal, know-how-val és technológiával is rendelkeznek ezen a területen, a Mol pedig helyi geológiai ismeretét adja a közösen elkészítendő tanulmányhoz. A vizsgálat azért érdekes, mert tavaly nagy feltűnést keltett a Falcon Oil kanadai kitermelő cég azzal a bejelentésével, amely szerint óriási gázleletet talált Magyarországon. Erről később kiderült, hogy nem egy új gázmező, hanem olyan, amelyről már évtizedek óta tudnak a szakemberek, de nem tartották kitermelhetőnek. A Falcon Oil azt állítja, hogy neki megérheti ezt kitermelni; tőzsdei kibocsátást is szervezett a projektre, s állítólag több száz millió dollárt költött el a Makó környéki fúrásokra.
A Falcon Oil részvényárfolyamát ezek után – a Concorde Call kiegészítése szerint – vélhetően pozitívan befolyásolja majd a hír, hogy az eddig szkeptikus Mol is hajlandó egyáltalán megvizsgálni az alternatív szénhidrogén-kitermelési lehetőségeket Magyarországon. Az olajtársaság szempontjából persze érthető ez, hiszen maga is hatalmas ilyen típusú mezőkkel rendelkezik azon a környéken. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Mol egyelőre csak egy tanulmányt vállalt az Essóval, ami még távol áll attól, hogy nagy összegeket költsön el fúrásokra.
