Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idei első negyedévben jelentősen megugrott a hazai befektetők érdeklődése a külföldi instrumentumok iránt – derül ki a havi forgalmi adatokból, amit a piaci szereplők is megerősítettek. A külföldön szerencsét próbáló befektetők elsősorban a nagy indexpapírokat, illetve a tőkeáttételre lehetőséget adó származékos termékeket – elsősorban warrantokat – és a tőzsdén jegyzett befektetési alapokat – ETF-eket – keresik (utóbbiak közül kedveltek a távol-keleti és feltörekvő piaci instrumentumok). Elsősorban a rövid távú pozíciók a népszerűek, főleg a tőkeáttételt lehetővé tevő warrantok esetében.
Kovács Péter, a Buda-Cash nemzetközi üzletágának vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta, a nemzetközi tőkepiacok iránti érdeklődés folyamatosan nő, ami egyrészt a hazai tőzsde gyengélkedésének, másrészt a külföldi értékpapírpiacok szinte töretlen emelkedésének köszönhető.
A BÉT-re az elmúlt évben két folyamat volt jellemző, és egyik sem ad okot túlzott optimizmusra: a BUX szintre pontosan ugyanott áll most, mint egy évvel korábban, és az egyébként jól szereplő közepes kapitalizációjú részvényeket szép sorban vezetik ki a parkettről. Ezzel szemben a világ többi részén optimizmus uralkodott, a német börze benchmarkja, a 30 blue chipet tömörítő DAX például jó 20 százalékkal erősödött egy év alatt, és most is szinte naponta érkeznek hírek akvizíciókról. Talán ezért is következett be az, hogy a februári globális zuhanás után – amelyet a kínai börze esése indított el – a befektetők kedvező beszállási pontnak érezték a mintegy tízszázalékos korrekció utáni árakat. A DAX egyébként az említett esés előtti 7000 pontos csúcsát ismét meghaladta, és több mint ötéves magasságban áll. Ilyen környezetben a befektetők nagy része azt érzi, hogy a német blue chipekkel szinte lehetetlen hibázni.
Zánkay Balázs, az Erste munkatársa szerint elsősorban nem a kisbefektetők, sokkal inkább az intézmények és a nagyobb vagyonnal rendelkező magánügyfelek voltak aktívak, legalábbis ezt támasztja alá az átlagos kötésnagyság, ami több millió forintot tesz ki. A növekvő érdeklődést egyébiránt Zánkay is a német tőzsde szárnyalásával indokolta, külön kiemelve, hogy az elmúlt hónapokban a bioenergiát előállító cégek részvényei iránt ugrott meg a kereslet. A külföldön szerencsét próbáló ügyfelek többsége tapasztalt befektető, nagy részük grafikonok alapján kereskedik. A szakember úgy látja, ha valaki szeretne külföldön is szétnézni és a magasabb hozam reményében hajlandó nagyobb kockázatot vállalni, érdemes odafigyelnie az ukrán részvénypiacra, mert ha megoldódnak az országot sújtó politikai problémák, akkor elsősorban az acél- és energiaszektor jól teljesíthet a következő hónapokban. A szomszédos országokat egyébként több brókercég is vonzó célpontnak tartja. A KBC Securities decemberben vette meg Bukarestben a Swiss Capitalt, a második legnagyobb független román brókerházat, a társaság terjeszkedési tervei között Bulgária, Szerbia és Ukrajna is szerepel, a tervek szerint pedig igen valószínű, hogy ezek a tőzsdék itthon is elérhetőek lesznek.
Nyitrai Zoltán, az internetes kereskedést kínáló Fio-broker ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a külföldi tőkepiacok felé fordulás a régió minden országában megfigyelhető, de nem olyan mértékben, mint nálunk. Ez részben azzal indokolható, hogy Prágában és Varsóban folyamatosan vezetik be a parkettre a részvényeket, így a hazai piacon is van választék – nálunk sajnos ennek pontosan az ellenkezője figyelhető meg. A Fio ügyfelei mintegy fele-fele arányban kötnek üzleteket az amerikai és a német piacon, és a befektetők megközelítőleg negyede mindkét részvénypiacon üzletel. Az ügyfelek többsége tapasztalt spekuláns, egy részük főállású befektető, akik a külföldi blue chipek mellett a kisebb papírokat is vásárolják – elsősorban a technikai elemzés eszköztára alapján –, a kevésbé tapasztaltak pedig általában ragaszkodnak az ismertebb részvényekhez.
