Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A befektetési szolgáltatóknál már javában folyik a MiFID-szabályoknak megfelelő működési rendszer kiépítését célzó munka. Egyes cégek saját maguk oldják meg a kérdést, más befektetési szolgáltatók anyacégük felügyelete mellett végzik a munkát. Az egységes uniós szabályozás legfontosabb változása minden bizonnyal az lesz, hogy megszűnik a befektetési szolgáltatók tőzsdekényszere, azaz a likvid részvényekkel tőzsdén kívül is lehet majd kereskedni – a brókercégek akár házon belül vagy valamilyen más közös rendszerben is összepárosíthatják az eladókat és a vásárlókat. A lehetőséggel a hírek szerint él is az európai forgalom mintegy felét adó hét legnagyobb befektetési bank, amelyek egy konzorciumba tömörülve saját kereskedési platform – MTF – létrehozását tervezik. Ezen keresztül egymás között a mostani tőzsdei díjaknál jóval olcsóbban üzletelhetnek majd.
Eltérő a felkészültségi szint, vannak társaságok, amelyek megfelelően haladnak, de akadnak olyanok is, amelyeknél kérdéses a november eleji határidő tarthatósága – mondta a NAPI Gazdaságnak Palotás Tamás, a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég szakértője. Hozzátette: botorság lenne arra játszani, hogy Brüsszel kitolja az eredetileg november 1-jére kitűzött határidőt. Az Európai Unió illetékes biztosa többször leszögezte, nem lesz halasztás. Annak a cégnek, amelyik nem készül el erre az időpontra, számolnia kell a kockázatokkal: elképzelhető, hogy az ügyfelek átpártolnak a többi, MiFID-előírásoknak megfelelő szolgáltatókhoz, nem beszélve az ellenőrzésekből adódó rizikóról. A szakember kifejtette, az új szabályoknak megfelelő cégstruktúra felépítése meglehetősen költséges munka. Egy közepes méretű angol befektetési szolgáltató számára például a MiFID-re való átállás több tíz millió dolláros költséget jelent. A kiadások fele az informatikai fejlesztésekre megy el. Egy januári konferencián a BÉT egyik vezetője úgy nyilatkozott, a hazai szolgáltatók még nem igazán készültek fel a változásokra.
