Nagyobb segítséget vár a tőkepiac a kormányzattól, mivel a lakossági megtakarítások növelése, illetve itthon tartása mindenkinek érdeke. A kormánynak végre el kellene döntenie, milyen stratégiai szerepet szán gazdaságpolitikájában a tőzsdének – mondta lapunknak Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a pénzügyminiszterrel folytatott szakmai megbeszélése után. Ahol egyébként Veres János miniszter és Kovács Álmos, a tárca államtitkára a PM-mel a tőzsde, a Bamosz, a Mabisz, a BSZSZ (befektetési szolgáltatók) és a Keler vezetőivel találkozott.
A megbeszélésre a tőkepiac képviselői ötpontos „kívánságlistával” érkeztek. Kérték a minisztert, hogy támogassa a középiskolai pénzügyi oktatás bekerülését a Nemzeti Alaptantervbe, támogassa a hosszú távú befektetési számla bevezetését, hogy a kamatadó bevezetésekor, tavaly szeptemberben e csatornákba vándorolt lakossági források itt is maradjanak, illetve érje el, hogy a befektetési jegyek hozama ne kamatként, hanem árfolyamnyereségként adózzon. További kérés a tőzsdei bevezetést vállaló cégek számára a társasági nyereségadó kedvezménye, illetve az ingatlanpiac és a tőkepiac közötti adómentes vagy kedvezményes átjárás, hogy az ingatlanok eladásakor reális alternatíva lehessen a hosszú távú értékpapír-piaci befektetés is. (Jelenleg adózási okok kényszerítik az ingatlaneladókat újabb ingatlanok vásárlására, részben ezért is fekszik már 20 ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás ingatlanban, szemben a mintegy 200 milliárdnyi lakossági tulajdonban lévő tőzsdei részvénnyel.)
A hosszú távú befektetési számla a tőzsdeelnök elképzelései szerint olyan, három évnél hosszabb lekötésű megtakarítási forma lenne, amelyen belül a tulajdonos szabadon változtathatná a portfólió összetételét és a nyereséget nem terhelné árfolyamnyereség-adó (áfonya). Szalay-Berzeviczy emlékeztetett a 2005 végén bevezetett nyesz (nyugdíj-előtakarékossági számla) sikerére, 2006. december 31-én 13 ezer számlán már több mint 13 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás volt. A beszélgetés során a tőzsde elnöke és Pál Árpád vezérigazgató felvetette: a privatizációra kerülő állami cégeket be kellene vezetni a tőzsdére, sőt a hosszabb távon állami ellenőrzés alatt maradó társaságoknál is érdemes lenne – éppen az átláthatóság és a menedzsment motiválása céljából – megfontolni a részvények egy részének nyilvános emisszióját. Emlékeztettek arra, hogy az államnak lényegesen nagyobb bevétele származott a Richter, a Mol vagy az OTP többlépéses privatizációjából, mint más gyógyszergyárak, bankok egylépéses közvetlen eladásából. A befektetési szolgáltatók képviseletében Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke és az Erste vezérigazgatója a novembertől érvényes tőkepiaci EU-direktíva, a MIFID körültekintő bevezetésére hívta föl a kormányzat figyelmét, mert ha az abban foglalt elveket túl „szigorúan” jelenítik meg a hazai jogszabályban, a magyar tőkepiac szereplői komoly versenyhátrányba kerülhetnek. A javaslatok fogadtatásáról a tőzsdeelnök nem szólt, ám hangsúlyozta, bízik abban, hogy a kormányzat felismeri, részben éppen az EU-szabályozás közelgő változása miatt is lépéskényszerben van, ráadásul például az állami cégek privatizációja kapcsán az államnak is elemi érdeke lehet a tőzsdei út igénybevétele.
Korányi Tamás G.