Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az utóbbi hónapok stagnálással is felérő szerény növögetése után márciusban élénkebben, 1,6 százalékkal nőtt a hazai befektetési alapok vagyona, és a hónap végén 2619 milliárd forintot tett ki – írja az alapkezelők szervezetének statisztikája. Emögött főleg friss pénzek beáramlása rejlett: több mint 30 milliárd forintot hoztak a befektetők. Ennek jelentős része egy jó darabig ott is marad majd az alapkezelőknél, a garantált alapok ugyanis nettó 14 milliárd forinttal (öt százalékkal) bővültek, a bankhálózatokban meghirdetett jegyzéseknek köszönhetően. (Valójában ennél is mintegy 10 milliárddal többel, de egy nagy alap ugyanakkor le is járt a hónapban.) Ezek az alapok pedig a hagyományosan inkább rövid időhorizontra koncentráló hazai megtakarítók körében egészen hosszú távú dolognak számítanak, hiszen többnyire 3-3,5, ritkábban 2 vagy 4-4,5 évre jönnek létre.
A másik kedvelt célpont ismét a legkisebb kockázatot hordozó pénzpiaci alapok voltak, ezekbe is 15 milliárd forint érkezett, és stabilan őrzik vezető helyüket az egyes kategóriák között. A befektetők számára a tőkegaranciát, plusz sok esetben még minimális hozamot is kínáló garantált alapok feltehetőleg hasonlóan biztonságosaknak tűnnek, a kettő együtt pedig jól jelzi, hogy a kockázatvállalási készség továbbra is alacsony. A részvényalapok tőkéje hónapról hónapra 1-2 százalékkal nő ugyan – mint most is –, ám 300 milliárd forint körüli értékével már csak épphogy meghaladja például a gyorsan bővülő garantált alapokét.
Az ingatlanalapok szeptember végi bő 600 milliárdos csúcspontjuk óta hónapról hónapra kissé lefelé morzsolódnak, azóta mintegy 50 milliárdot veszítettek. Az egykor legnépszerűbb kötvényalapok most pár milliárddal nőttek ugyan, de inkább a kötvényárak emelkedése, mintsem friss pénzek miatt. Ezzel sem érték utol saját november végi szintjüket, és bőven el vannak maradva akár az ingatlanos, akár a részvényező, akár a garantált konstrukcióktól.
